Megjelent az Új Ember 2019. október 20-i száma

A címlapon adunk hírt arról, hogy október 13-án öt új szentet avatott Ferenc pápa, köztük John Henry Newman bíborost és Giuseppina Vanninit, a kamilliánus nővérek alapítónőjét. Beszédében a hit útjának szakaszairól, a kérésről, az együtt haladásról és a hálaadásról elmélkedett a Szentatya, aki a mindennapi életszentségről szólva John Henry Newmant idézte. „A keresztényben egy mély, csendes, rejtett béke él, melyet a világ nem lát. A keresztény vidám, nyugodt, jó, kedves, udvarias, természetes, szerény; nem támaszt igényeket, magatartása annyira távol áll a hivalkodástól és a mesterkéltségtől, hogy első pillantásra könnyen tarthatjuk egy teljesen szokványos embernek” – írta a szent bíboros.

Október elején Budapesten rendezett konferenciát a Joseph Ratzinger – XVI. Benedek Vatikáni Alapítvány és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara. A konferenciáról két oldalon közlünk részletes összefoglalót, illetve az egyik előadóval, Federico Lombardival, az alapítvány elnökével, korábbi vatikáni sajtószóvivővel készült interjúnkat is olvashatják. Az Egyház előtt álló kihívásokkal kapcsolatban a jezsuita szerzetes, Federico Lombardi elmondta: „Ami miatt különösen aggódom, az az, hogy napjainkban terjed a szembenállás, az emberek nem akarják, vagy nem tudják meghallgatni egymást, és ez konfliktusokhoz vezethet. Ezért beszélünk nagyon sokat a párbeszédről, s igyekeznünk kell, hogy valóban párbeszédben éljünk. Ferenc pápa szerint a találkozás kultúrája azt jelenti: én készséges vagyok, azzal állok a többiek elé, amit adni tudok, a legjobb részemmel, s ezzel a nyitott hozzáállásommal arra hívom a másikat, hogy ő is adja a hozzájárulását, sőt, saját magát, hogy megtanuljunk együtt járni az úton. A kommunikáció mindig az egység felé vezessen, ne megosszon.”

„Önmagunkat sem tudjuk megérteni igazán, ha egymást nem ismerjük és szeretjük” – fogalmazott Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a négyszáz éve meghalt kassai vértanúkra emlékező szentmisén Nagyszombatban, október 12-én. Tudósításunkban többek közt arról olvashatnak, hogy a bíboros a szertartásra magával vitte az esztergomi bazilikából Kőrösi Márk ereklyéjét, így az emlékmise résztvevői egyszerre róhatták le tiszteletüket az egykori esztergomi kanonok és két vértanútársa, Grodecz Menyhért, illetve Pongrácz István Nagyszombatban őrzött relikviája előtt. Erdő Péter homíliájában kiemelte: „Amikor 1619 szeptemberében Kassán megölték a három katolikus papot, az emberek úgy gondolhatták, itt már soha többé nem lesz katolikus élet. Ám idén szeptemberben, amikor a kassai dómban koncelebrált misét mutattunk be a három szent tiszteletére, 22 püspök, mintegy 300 pap és sok ezer hívő ünnepelte együtt az Eucharisztiát egy olyan városban, amelynek a lakossága körülbelül 70 százalékban katolikus. Csodálatosak a gondviselés útjai, s valóban magvetés a vértanúk vére.”

A Mértékadó kulturális mellékletben Fabiny Tamás evangélikus püspökkel készült interjúnkat olvashatják. A beszélgetés abból az alkalomból készült, hogy a Püspökkenyér című televíziós műsor a századik adásához érkezett. Az evangélikus püspök a vallási és a közélet aktuális kérdéseit tárgyaló műsor házigazdájaként a misszióról, az ökumenéről és társadalmi felelősségvállalásról is beszélt lapunknak.

Sokoldalú és körülrajongott művészként jegyzik napjainkban a mexikói születésű tenort, Rolando Villazónt, aki a közelmúltban Budapesten a Művészetek Palotájában lépett fel: az anyanyelvén megszólaltatott spanyol és latin-amerikai, jobbára népzenei ihletésű dalok világába kalauzolta el közönségét. Kísérője a kanadai zongoraművésznő, Carrie-Ann Matheson volt. A dalestről Pallós Tamás írt értő beszámolót.

Bodnár Dániel ezúttal Horányi Károly A Vízöntő küszöbén című könyvét mutatja be. A Magyar Szemle kiadásában megjelent tanulmánykötet írója a magyar irodalom három, világirodalmi rangú alakjának – Kodolányi Jánosnak, Márai Sándornak és Szabó Lőrincnek – a munkásságával és életútjával foglalkozik, elsősorban a két világháború és az azt követő néhány esztendő tükrében.

Az Olvasólámpa rovatban pedig egy újabb könyv kerül terítékre, a Rózsavölgyi és Társa kiadásában megjelent Fekete özvegy című, amely Alma Margaretha Schindlerről szól, aki egyike volt a művelődéstörténet legellentmondásosabb nőalakjainak. A zeneszerző Gustav Mahler, az építész Walter Gropius, az író Franz Werfel felesége volt, Mahlernek és Werfelnek özvegye is. Több jelentős művésszel volt romantikus kapcsolatban, így a festőművész Oscar Kokoschkával is, élete legnagyobb szerelmével.

A Természetrajz rovatban Schmidt Egon írását olvashatjuk Visszakacsintott a nyár címmel.

Olvassa, ajánlja, terjessze Magyarország katolikus hetilapját! Az Új Ember elérhető és megvásárolható a templomokban, az újságárusoknál és a Digitalstandon.

Magyar Kurír