Megjelent az Új Ember 2020. június 28-i száma

Lapunk címoldalán indul az Egri Főegyházmegye újmisés papjait bemutató riportunk.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Pro Ecclesia Hungariae díjat adományozott Kozma Imre irgalmasrendi szerzetesnek, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökének. A díjátadó kapcsán Kozma atya sokrétű tevékenységéről, életútjáról is olvashatnak tudósításunkban.

Elekes Szende pszichológust, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola oktatóját a járványidőszak lelki hatásairól kérdeztük. „Úgy vélem, a jól működő családok a nehézségek ellenére képesek voltak rugalmasan reagálni, kreatívan elmozdulni a korábbi működésmódjuktól, és felfedezni az újfajta együttlét örömét. Játszottak, elővették a régi, de idő hiányában elhanyagolt hobbikat. A merevebb, házassági vagy nevelési problémákkal küzdő családok problémáit viszont felerősíthette ez a helyzet. Akárcsak a szorongásos, hangulati zavarokkal küzdőkét vagy a magányosokét” – mondja a pszichológus.

A Katolikus Szeretetszolgálat nemrég kinevezett vezetője, Vajda Norbert a szervezet munkájáról, feladatairól beszélt az Új Embernek. A Katolikus Szeretetszolgálat fő profilja az idősotthonok működtetése. A telephelyekkel együtt tizenegy ilyen intézményük van. Ezen kívül az ipolytölgyesi Szent Erzsébet Otthonban százötven súlyos, halmozott fogyatékossággal élő embert gondoznak.

Az otthon munkatársai szívvel-lélekkel dolgoznak. Munkájukat hazai és nemzetközi önkéntesek is támogatják, közülük ketten a Szent Erzsébet rózsája díjat vehették át tavaly Veres András püspök úrtól – emlékeztetett Vajda Norbert. A csákvári Szent Vince Családok Átmeneti Otthona nemrég jött létre. Itt nehéz helyzetű, krízisbe került családokról gondoskodnak a Katolikus Szeretetszolgálat munkatársai.

A Mozaik rovatban Tésenyi Timea mentálhigiénés szakember, a Semmelweis Egyetem adjunktus tanárának segítségével hét mentálhigiénés ötlettel szolgálunk az idei nyárra.

Mértékadó kulturális mellékletünkben a százhúsz éve született Antoine de Saint-Exupéryről így ír a jegyzetében Pallós Tamás: „Amit A kis hercegben szikár költőiséggel, gyermeki közvetlenséggel foglalt össze, azt regényeiben és hatalmas biblikus parabolájában, a Citadellában fejtette ki. Mindig ugyanarról írt, ugyanarra tért vissza. Csak a lényeges érdekelte, a szemnek láthatatlan: a szeretet, szerelem, barátság, a bajtársak, az alkotó ember; a sivatag szépsége az „éneklő kúttal”, a szülőhazájára gondoló katona által megszelídített róka, a kacagó csillagokhoz közel vivő legyőzött csúcs, a rózsakert; az önmagát építő, a sivatag, a sár vagy a lehúzó erők ellenében megszülető (cédrus)fa, a megtisztulás és a megvalósulás – az út és a híd; az élet, amely Istenhez vezet.”

A Műterem rovatban A világot nem lehet átrajzolni címmel Jankovics Marcell Trianont idéző rajzainak a Vigadó Galériában látható tárlatát Mészáros Ákos mutatja be.

Baranyai Béla ezúttal történelmi-politikai filmekről ír a Nézőtér rovatban. Általuk „nemcsak hogy sokkal jobban megérthetjük a társadalmi jelenségeket, hanem közelebb is érezzük magunkhoz az adott időszakot és helyet, még akkor is, ha az adott időben még nem is voltunk, vagy ha most nem ott élünk. A hús-vér embereket látva nyilvánvalóvá válhat, hogy az események alakítói éppúgy lehetünk, mint elszenvedői.” A cikkben a Babilon Berlin, az Összeesküvés Amerika ellen és a Homeland (A belső ellenség) 8. évadának kémtörténete kerül górcső alá.

Magyar Kurír