Megjelent az Új Ember 2021. május 2-i száma

Kultúra – 2021. április 28., szerda | 20:04

Az Új Ember idei tizennyolcadik számát ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Címlapon közöljük a hírt, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Pro Ecclesia Hungariae díjat adományozott Tarjányi Béla biblikus professzornak. A szentírástudóssal az előző lapszámunkban olvashattak interjút.

A kitüntetést a testület nevében az MKPK elnöke, Veres András püspök adta át április 21-én Budapesten. A díjjal a püspöki kar elismerését fejezi ki azért a szolgálatért, amelyet élete folyamán Tarjányi Béla a Katolikus Egyházért végzett. A Tarjányi Béla lakásán szűk körben megrendezett díjátadási ünnepségen jelen voltak a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat munkatársai, Tóth Tamás, az MKPK titkára olvasta fel a laudációt, amelyben méltatta a tudós munkásságát, a Biblia megismertetéséért és megszerettetéséért való fáradozását.

Miért olvassuk az Ószövetséget a liturgián? Erről szól Fehérváry Jákó OSB jegyzete a 4. oldalon. „Nemegyszer hallom katolikus testvéreimtől a megjegyzést: minek olvasni az Ószövetséget? Olyan távoli, vad világ. Miért nem elég az Újszövetség? Sajnos nemritkán maga a hitoktatás nevel rá bennünket erre a mentalitásra: a katekézis egyik közhelyes fogása – és töredelmesen bevallom, korábban én is éltem vele –, hogy szembeállítja az ószövetségi büntető Isten képét az Újszövetség megbocsátó, irgalmas Istenével” – írja bevezetőjében a bencés szerzetes.

Van, akinek a hangja nem csak szép, de felemeli a lelkünket, megtölti a szívünket mély és intenzív érzésekkel. Igaz ez Varga Mónikára, a Ferences Sajtóközpont munkatársára, a Boanergész zenekar alapítójának lányára is, aki jó egy évtizede végez zenei szolgálatot az Egyházban. A budapesti országúti ferences rendházban beszélgettünk az énekessel.

Szabad vagyok, mert nincs bennem gyűlölet címmel olvashatnak interjút Bruck Edith holokauszt-túlélővel. Bruck Edith-et 13 évesen, több családtagjával együtt Tiszakarádról hurcolták el Auschwitzba. Túlélte a tábort, majd sok hányattatás után Rómában telepedett le, író lett. Februárban meglátogatta őt otthonában Ferenc pápa. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából beszélgettünk vele.

A Mértékadó kulturális mellékletben Isten személyes visszajelzése számomra, hogy a NEK arca lehetek címmel interjút közlünk Sena Dagaduval, az Irie Maffia énekesnőjével, akinek népes rajongótábor követi az életét.

A népszerű reggae-dancehall együttesben együtt zenél a férjével, és az sem idegen tőle, hogy időről időre kiálljon számára fontos ügyek mellett. Az idei húsvét szuperprodukciójában, a The Passionben ő alakította Máriát, nemrégiben pedig az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nagykövete lett.

„Wagner Nándor a napokban felállított Mózes-szobra kétségkívül városképi jelentőségű mű a dunaújvárosi Krisztus Király-templom előtt. A monumentális, folyamatosan új alkotásokkal gyarapodó, Bráda Tibor hatalmas ólomüveg ablakaival lassan kiteljesedő épület nemcsak spirituális központ, hanem az egykor Sztálin nevét viselő iparváros új szellemi, lelki, kulturális centruma és egyik fő látványossága lett.”

Ezekkel a mondatokkal kezdődik Pallós Tamás riportja a nagyváradi születésű, Budapesten, majd Svédországban élő, aztán 1967-ben Japánban letelepedő, a felkelő nap országában 1997-ben elhunyt Wagner Nándor szobrászról.

Az alkotó életművének ismerője, Kiss Sándor munkatársaival együtt sokat tesz a lappangó munkák felkutatásáért, megmentéséért, és többek között neki köszönhetjük, hogy a japán időszak fő művei közül néhány itthon is otthonra lelt nagyvárosi köztereinken.

A Japán vonzásában – Magyarok, akik szerették Japánt című kötet szerzője, Akihito császár kitüntetettje, a Felkelő Nap Rendjének birtokosa, Kiss Sándor kereskedelmi diplomataként merülhetett el teljesen a távoli szigetország páratlan kultúrájában. A cikkből azt is megtudhatják, hogy az ő tevékeny, mozgalmas élete is kész regény.

A Nézőtér rovatban több filmről is olvashatnak. Az Iris (2001), az Egyre távolabb (2006) és a Megmaradt Alice-nek (2014) című alkotás csak néhány példa az utóbbi évtizedek demenciával foglalkozó filmek közül. Florian Zeller Az apa című „keserves bohózata” már a színházakból is ismerős lehet. A szerző rendezésében most új filmváltozat készült Anthony Hopkins főszereplésével. Az alkotásról és témájáról Baranyai Béla írt jegyzetet. 

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria