Megjelent az Új Ember 2021. november 28-i száma

Kultúra – 2021. november 24., szerda | 20:05

Az Új Ember idei negyvennyolcadik számát ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Adjunk teret, figyelmet és időt az Érkezőnek címmel adventindító beszélgetéssel kezdődik legújabb lapszámunk.

Interjút olvashatnak Kővári Magdolna szociális testvérrel. Az apropót az advent mellett az adta, hogy idén augusztusban központi elöljárónak választotta őt a Szociális Testvérek Társaságának XVI. Általános Káptalanja.

A szerzetes-elöljáró a társaság történetéről, küldetéséről is beszél. Mint mondja, „rá kell irányítanunk a figyelmet a teremtő Lélekre, mert csak belőle merítve lehet Isten szíve szerinti, emberséges társadalmat létrehozni”.

Százhúsz évvel ezelőtt született a mártír sorsú felvidéki politikus, Esterházy János, akinek boldoggáavatási eljárása már elkezdődött. Molnár Imre történész a nyolcvanas évek végétől kutatja a kivételes államférfi életét. A közelmúltban az ő szerkesztésében jelent meg az Isten szolgája Esterházy János. Emlékkönyv III. című kötet, amelyről bővebben is olvashatnak lapunkban.

A Magyar Kurír gondozásában megjelent a Jöjjetek és lássátok! – A budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus című képes kötet. Két hónappal a világesemény után örömmel és büszkeséggel vehetjük kézbe és lapozgathatjuk az albumot. A kiadvány a fényképek segítségével repít vissza a kongresszus hetébe, idézi fel a 2021. szeptember 5. és 12. között zajló eseményeket.

A kötet, melyhez Erdő Péter bíboros, prímás írt ajánlást, válogatást nyújt a szerkesztőségünk két fotósa, Merényi Zita és Lambert Attila által készített felvételekből.

Az album megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest V. kerület, Ferenciek tere 7–8. Nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9–17 óráig; szerdán 10–18 óráig) és webshopunkban.

Ferenc pápa tavaly, Szent József ünnepén nyitotta meg az Amoris laetitia-családévet. A Szentatya szándéka szerint egy esztendőt szánunk arra, hogy A családban megélt szeretetről kezdetű apostoli buzdításról gondolkodjunk, és elmélyítsük annak tartalmát. A pápai dokumentumról Bognár István, a győri Brenner János Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet spirituálisa és dogmatikatanára írt ismertető sorozatot. Ennek következő, az apostoli buzdítás 7. fejezetéről szóló részét adjuk közre A gyermekek nevelésének megerősítése címmel a lap 8. oldalán.

A Mértékadó kulturális mellékletben különös tárlatra kíséri el olvasóinkat Mészáros Ákos: Egy diktatúra hagyatéka címmel mutatja be az Állambiztonsági iratok és történetek című kiállítást.

Többek között arról is olvashatnak a cikkben, hogy „a klerikális reakció elleni” küzdelmet a kommunista párt már a háború után meghirdette. 1950 nyarán megkezdődött a szerzetesrendek feloszlatásának előkészítése, a szerzetesek lágerekbe, kényszerlakhelyekre hurcolása. A kiállítás Élőlánc az atyákért címmel részletesen foglalkozik ezzel.

„1950. június 19-én hajnalban két teherautó állt meg a főként vasutasok által lakott Újhatvanban, a ferences rendház előtt. A hívek az épület köré gyűltek, hogy így akadályozzák meg a szerzetesek deportálását. A tüntetést a helyszínre kivezényelt ÁVH-s különítményesek verték szét, majd betörtek a rendházba, és az atyákat súlyosan bántalmazva elhurcolták. Kriszten Rafaelt életfogytiglani, társait többévi börtönbüntetésre ítélték. Harmincnégy hatvani férfit Recskre hurcoltak, negyven családot a hortobágyi zárt táborba telepítettek ki.”

A Nézőpont rovatban Baranyai Béla a Netflix Sportszerűtlen sportvilág (Bad Sport) című, hatrészes sorozatát mutatja be. „Elsőre azt mondanánk, közös nevezőjük a sport mellett a pénz. Valójában mégsem az anyagiak, hanem az emberi lélek mélyéről felkiáltó lelkiismeret kötik össze ezeket az élettörténeteket” – olvashatjuk az elemzésben.

Paksa Balázs Az utolsó párbaj és a The Green Knight című filmről írta meg gondolatait. „Felelősségről és gyávaságról, erényről és társadalmi elvárásokról értekezik mindkét filmünk... A vágtató információáradat és a posztmodern hedonizmus nem képes a végtelenségig eltompítani lelkiismeretünket. Van-e még tudomásunk arról az odabent megszólaló szelíd hangról? Érzékenyek vagyunk-e még emberlétünk egyetlen igazi drámájára?” – teszi fel a nyugtalanító kérdéseket.

A Természetrajz rovatban Schmidt Egon vezeti be olvasóinkat az alcsúti arborétum madárvilágának népes társaságába, eseményeibe és történeteibe.  Felidézi: „Az egyik sétaúton egy barátcinege és széncinegék szedegettek valamit, mint később kiderült, az ostorfa föléjük nyúló ágairól lepergett bogyókat. A közelben léprigó cserregett.”

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria