Megjelent a ferences kötődésű Acta Pintériana legújabb száma

„Az Acta Pintériana a Ferences Kutató Tanárok Tudományos Körének folyóirata. Ez a szervezet a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány fenntartásában működő intézmények tudományosan kvalifikált szakembereit fogja össze és a Ferences Alapítvány égisze alatt működik” – olvassuk a folyóirat honlapján.

A 2015-ben indult lap a ferences Pintér Ernőről (1942–2002) kapta nevét, akit amellett, hogy a szentendrei Ferences Gimnázium tanára, valamint 1979 és 1988 között a Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány provinciálisa volt, nemzetközi hírű malakológusként (csigákkal és puhatestűekkel foglalkozó kutatóként) is számontart a természettudományos világ.

Az első tanulmány a közösségalapító Poverello karizmatikus alakját idézi meg. „Az egyszerűség, amely összezavarja a világ okosságát, életünket a valódi bölcsesség felé vezeti, amely a szegény és alázatos Krisztusban mutatkozott meg. Ferenc a megtestesült Krisztusban mint az igazi bölcsességben találta meg élete útját” – olvassuk Johannes-Baptist Freyer OFM Assisi Szent Ferenc karizmatikus pedagógiája című tanulmányában. A német ferences teológus írása a rendalapító sajátos, a kezdetekkor formálódó szerzetesi közösségben is alkalmazott nevelési módszerét vizsgálja a források tanúsága alapján.

Varga Kapisztrán OFM angol nyelvű, First contacts between Saint Francis and Hungary című tanulmánya a ferences rend magyarországi kezdeteit, a szerzetesek letelepedésének lelki–szellemi hátterét, a ferencesek első, hazánkhoz fűződő kapcsolódási pontjait elemzi. A cikk bemutatja az olvasónak az első ismert magyar ferences, Abraham Hungarus életének az eseményeit is.

Az Aragóniai II. Jakab és a Szentföldi Kusztódia című, Várnai Jakab OFM által magyarra fordított tanulmány szerzője az a Juhász Vince OFM, aki 1907-ben született, és 1930-ban, a ferences rendben tett elsőfogadalma után közvetlenül a Szentföldre került, ahol hosszú ideig működött a jeruzsálemi központi könyvtár vezetőhelyetteseként. A tanulmány kifejti: a Szentföldön hét évszázada jelenlevő ferencesek végleges megtelepedése a Kairó szultánjával is jó kapcsolatot ápoló Aragóniai II. Jakab támogatásának, valamint az ő királyságából érkező szerzetesek munkájának köszönhető; ő volt az, aki lefektette a ma ismert Szentföldi Kusztódia alapjait.

Bobay Orsolya OFS Temesvári Pelbárt: A kisebb testvérek rendjéből való öt szent vértanúról című írása az első ferences vértanúk halála 800. évfordulójának állít emléket. A szerző latinul és magyar fordításban adja közre Temesvári Pelbárt sermóját, kísérő tanulmányában pedig összeveti a beszédet annak legfontosabb forrásával, az 1470 körül keletkezett Chronica XXIV generalium ordinis minorumban szereplő, a marokkói vértanúk történetét leíró szöveggel.

Bagyinszki Péter Ágoston OFM teológiai témájú írásának címe már maga is összetett mondanivalóra utal: A magisztérium teológiai témájának központi helye és fejlődése Avery Dulles bíboros életművében. Egyrészt: az olvasó magyar nyelven itt ismerheti meg legrészletesebb tárgyalásban az amerikai jezsuita teológus életútját. Másrészt: a tanulmány valóban alapos bevezetést nyújt a tanítóhivatal teológiájának általános kérdéseibe, úgy, ahogyan Dulles ezeket a kérdéseket különböző pályaszakaszaiban egyre részletesebben kibontotta. Harmadszor, a tanulmány általános szinten rámutat a teológiai episztemológia öt alapvető, egymásra utalt „tekintélyi intézményének” működésére, koronként kissé átrendeződő dinamikus kapcsolatára.

Charles Taylor Az ismeretelmélet meghaladásáról címet viselő klasszikus tanulmánya – amely a teológiai gondolkodás számára is rendkívül inspiráló – most először jelenik meg magyar nyelven. A filozófiai szakcikk rámutat, hogy a modern „ismeretelméleti hagyomány civilizációnk különösen fontos erkölcsi és szellemi eszméivel fonódik össze – és egyszersmind a legvitatottabbakkal és leginkább megkérdőjelezhetőkkel is”. A gondolatmenet rávilágít a bevonódásmentes megismerő alany ideáljának bizonyos korhoz kötött sajátosságaira, és felveti a lehetőségét a „tudás” olyan régi-új felfogásának, amely a megismerési folyamatban elköteleződő, bevonódott alannyal számol. Taylor töprengései betekintést engednek a modern filozófiatörténet kiemelkedő szereplőinek kapcsolódó vitáiba.

Amint a ferences intellektuális hagyomány legfontosabb elemeinek közvetítése a folyóirat fő célkitűzése, úgy a jelen szám utóbbi két tanulmánya az interdiszciplináris kapcsolatok tágabb teológiai, illetve filozófiai dimenzióira hivatott rámutatni.

A folyóirat legfrissebb száma és teljes archívuma ingyenesen hozzáférhető az Acta Pintériana weboldalon keresztül.

Szöveg: Kámán Veronika/Acta Pintériana

Fotó: Acta Pintériana

Magyar Kurír