A miskolci roma szakkollégium hallgatóinak meséit gyűjtötték egybe, miután az egyik szakkollégiumi félévzáró feladatuk kapcsán meseírói szerepben is kipróbálhatták magukat. E válogatás a fiatalabb korosztályt célozza meg. A következő kötet történeteit inkább a fiatalok és a felnőttek számára szánják.
Nem szabtak korlátokat a szakkollégistáknak, nem akadályozták az írói szabadságot; annyit kértek, hogy legyen tanulságos a meséjük. Minden mű több lett, mint amit vártak: egy darab a szakkollégistákból, az életükből. A mesék hangulata, szereplői és története írójuk megtapasztalt érzéseit, élményeit és aktuális élethelyzetét tükrözi. Ezért egyedi és valóságos Evelin vagy Kornél története, a daloló varjú esete, a legcsendesebb óvodás élete. Választ kapunk egy megválaszolatlan kérdésre, megismerhetjük a család értékét egy állatmesén keresztül, és végigizgulhatjuk a királyfi három próbáját.
A mesék cselekményében az olvasó találhat ismerős helyzetet – a mesét hallgató gyerekek talán még nem, de a felolvasó szülő vagy testvér igen. Javasolt, hogy a történeteket felnőtt olvassa fel a gyermekeknek, és beszélgessenek róla.
Cél, hogy a közös mesélés által értékes és minőségi időtöltést adhassunk gyermeknek és felnőttnek egyaránt. Csernik Szende székely mesemondó és költő szerint „a mese játék, csoda, hit és lélek. Mosoly mindenki lelkére. A mese gyógyír, befele és kifele is gyógyít.”
A magyar és lovári nyelvű mesegyűjtemény az NTP-SZKOLL-20-0002 azonosítószámú Nemzeti Tehetség Program által támogatott projekt keretében jelent meg.
Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria