Megjelent Varga Kamill OFM könyve Muharay Elemér színész-néprajzkutatóról

Kultúra – 2025. szeptember 9., kedd | 10:33

Muharay Elemér (1901–1960) színész–néprajzkutatóról írt életrajzi könyvet Varga Kamill OFM A jászberényi Hajtapusztától a színházak világáig – Muharay Elemér élete és munkássága címmel. A színész és Kamill testvér is Jászberény városából, Hajtapusztáról származnak, ahol a mai napig őrzik a lakosok a népművelő emlékét és a vidék szellemi kulturális örökségét.

A könyvet a XXXIII. Csángó Fesztiválon mutatták be augusztus 9-én Jászberényben, amelyért a szerző, Varga Kamill OFM a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség Muharay-díjában részesült.

Muharay Elemér (született Vendel) a Jászberényhez tartozó Hajtapusztán látta meg a napvilágot 1901-ben. Apja néptanító volt, de szerény telkük nem tudta eltartani a hatgyermekes családot, ezért vasúti alkalmazott lett.

Többször költöztek, ami megnehezítette Elemér gyerekkorát, iskoláit megszakításokkal végezte. Ennek ellenére kitűnő tanulmányi eredményei voltak, majd elvégezte a Bolváry–Mattyasovszky-féle filmszínész- és rendezőiskolát 1922-ben.

Pályakezdőként a Ganz-gyárban dolgozott, de élt Németországban és Franciaországban is, ahol elmélyült benne a népi kultúra ismerete és szeretete, és elkötelezte magát a hazai színjátszás megújítására.

A jászberényi Hajtapusztától a színházak világáig – Muharay Elemér élete és munkássága című könyv szerzője, Varga Kamill OFM szerzetesi hivatása mellett elkötelezetten foglalkozik helytörténeti kutatással, fő kutatási területe a ferences rend története, illetve a Jászság helytörténete és néprajzi értékei. Muharay Elemért a Jászberény-Hajtapuszta című könyv írásakor ismerte meg a helység történetén keresztül. Úgy véli,

Muharaynak elévülhetetlen érdeme, hogy élő közösségeket szervezett a kisebb-nagyobb településeken, illetve hogy a néphagyományok megőrzésére buzdította az idősebb és fiatalabb generációkat.

Muharay Elemér indította el a népi színjátszást és a néptáncmozgalmat, amelynek országszerte máig tartó eredményei vannak. Munkásságából kirajzolódik, hogy hasonló elképzelései voltak a néptánc és a színjátszás területén, mint amilyenek Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak a népzene területén. Számos olyan színpadi darabot és mesejátékot írt, amelyekben megjelentek népdalok, táncok és népi hagyományok. Utolsó művét, a Gyöngyös Gyöngyi szép szerelmét 1959-ben vitte színpadra Kodály Zoltán zenei közreműködésével. A daljátékot a gyöngyösi szabadtéri színpadon négyezer néző előtt mutatták be, köztük ott volt Kodály is.

A jászberényi Hajtapusztától a színházak világáig – Muharay Elemér élete és munkássága című kötet megvásárolható a jászberényi Jász Múzeumban és a helyi Líra Könyvesboltban.

Szöveg: Nyáry Borbála

Forrás: Ferences Média

Fotó: Trió FM Facebook, Varga Kamill OFM

Magyar Kurír

#könyv- és filmajánló #művészet #népi vallásosság és népi kultúra #szerzetesek

Kapcsolódó fotógaléria