Megjelent a Vigilia júliusi száma

„Ady Endre alakja, élete, költészete gyorsan az ellentmondások kereszttüzébe került. Ennek része volt az Istennel való kapcsolata is. Szélsőséges elmarasztalás (»bestiális káromkodó«) és lelkes magasztalás (»az egyetlen magyar vallásos költő«) vette körül kezdettől fogva. A század első évtizedeiben a nézetek szétválását előmozdította az úgynevezett ‘papköltők’ (Sík Sándor, Mécs László, Harsányi Lajos) jelentkezése az irodalomban. Az általánossá szélesült vita a ‘katolikus irodalomról’ évtizedek múltán is lassan csitult el, pedig a legfontosabb kritériumot már 1935-ben megfogalmazta Sík Sándor: »A katolikus irodalom mindenekelőtt: irodalom. (…) Katolikus az az irodalom, amely az irodalom eszközeivel katolikus lelkiséget fejez ki« – írja Lukács László főszerkesztő „Hiszek hitetlenül” című vezércikkében.

A Száz éve halt meg Ady Endre című tematikus összeállításban Kenyeres Zoltán: Ady Endre jelentősége? – jelentése?, Bazsányi Sándor: Újra új versek. Avagy a föltámadás öröme, Görföl Balázs: Erő és erőtlenség. Adyról, Halmai Tamás: Én, szomorú szanszkrit és Máté Zsuzsanna: Sík Sándor Ady-képéről című tanulmányát olvashatjuk. A témához kapcsolódik A Vigilia beszélgetése rovatban Bodnár Dániel interjúja Szörényi László irodalomtörténésszel.

A folyóirat szépirodalmi részében Kiss Judit Ágnes, Vörös István, Szalagyi Csilla és Láng Eszter versei, Bartók Imre prózája, Pintér Márta Zsuzsanna: A megkínzott Test, Molnár Illés: Trauma, törvény, titok. Szubverzív hit Richard Wurmbrand és Visky András írásaiban, valamint Keller Péter: Gárdonyi Géza legkedvesebb regénye című tanulmánya szerepel.

A Mai meditációk rovat Cseke Ákos: A vigasztalhatatlanságról című esszéjét közli, az Egyház a világban pedig részletet Manfred Lütz: A botrányok botránya. A kereszténység titkos története című könyvéből, amely a közeljövőben jelenik meg a Vigilia kiadásában. A Napjaink rovatba Bazsányi Sándor és Lapis József írt nekrológot a közelmúltban elhunyt Térey Jánosról.

A Szemle rovatban Kenyeres Zoltán: Harmadik csöngetés. Visszahumanizálási kísérletek 2010–2018, Dragomán György: Rendszerújra, Czigány György: Télikék, Lackfi János: Levágott fül, Fr. Marie-Michel OCD: A végtelen szomjazása. Szentháromságról nevezett Élisabeth élete, portréja és a „Szeretve tisztelt Főcsatár”. Mándy Iván válogatott levelezése című könyvről olvashatunk recenziókat.

Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír