Megjelent a Vigilia novemberi száma

„A hívő emberek nem kizárólag vallásuk tételeinek átgondolása és saját tapasztalataik mérlegelése nyomán alakítják ki hitükhöz fűződő viszonyulásukat; vallásosságuk mértékében, megőrzésében vagy elvesztésében hatalmas szerepet játszik, hogy az a közösség, amellyel azonosulnak, miként reagál a kor és a történelem meghatározó fejleményeire. Ha valaki azt tapasztalja, hogy hívő közössége olyan szövetségekbe bonyolódik és olyan magatartást gyakorol, amelyek elfogadhatatlanok számára, könnyen hátat fordíthat az intézményes vallásosságnak, miközben egyénileg talán továbbra is igennel válaszol például arra a kérdésre, hogy létezik-e Isten. Napjainkban kiélezett folyamatok zajlanak Lengyelországban, és mindenki, akinek fontos a közép-európai térségben jelen lévő kereszténység, katolicizmus sorsa, óhatatlanul éberen figyeli az ország történéseit. Lapszámunkban ez az érdeklődés és figyelem nyilvánul meg” – írja Görföl Tibor főszerkesztő Lengyel, magyar című vezércikkében a „Katolikus kultúra Lengyelországban” címet viselő tematikus lapszám élén, amely a megszokott nyolcvan helyett ezúttal százhúsz oldal terjedelemben jelent meg.

Az összeállítás elején Andrzej Napiórkowski: A szabadság teológiája, Marta Kwaśnicka: Változó világ, új szokások, Somorjai Ádám: Gondolatok lengyelekről, Dariusz Kowalczyk: II. János Pál jelentősége Lengyelország és a lengyelek számára és Gájer László: Lengyel keresztény filozófia a 20. században című tanulmánya olvasható. A Vigilia beszélgetése rovatba Gájer László készített interjút Wojciech Polak érsekkel, Lengyelország prímásával. A Mai meditációk rovat Jan Andrzej Kłoczowski: Misztika és etika, az Egyház a világban pedig Wojciech Sadlon: Lengyel polarizálódási folyamatok. A katolicizmus és a kulturális változások a fordulat utáni Lengyelországban című írását közli.

A folyóirat szépirodalmi részében Krzysztof Koehler és Czesław Miłosz versei, Olga Tokarczuk regényrészlete mellett D. Molnár István: A költő és drámaíró pápa, Pálfalvi Lajos: Gombrowicz katolikus szemmel, Tereza Worowska: Látni, ami eltörött. Esterházy Péter két könyvéről című tanulmánya szerepel, valamint részletek Czesław Miłosz és Thomas Merton levelezéséből.

A Szemle rovatban Pierluca Azzaro – Gájer László (szerk.): A közép-európai országok társadalmi, gazdasági és spirituális helyzete az egyház társadalmi tanítása tükrében, Kántor Péter: Elegendő ok, Mesterházi Mónika: Nem félek és Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon. Az összeomlás és a békeszerződés történetei, 1918–1921 című könyvéről találunk ismertetőket.

Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír