Megtalálták a bibliai Ciklág filiszteus város maradványait

A régészek a feltárt cserépedények, a szénizotópos kormeghatározás, valamint az egymás feletti rétegek tartalma alapján megállapították, hogy háromezer éve a bibliai Ciklág feküdt a Kirját Gat és Lakis közötti Chirbet al-Rai nevű dombon, ahol 2015 óta végeznek ásatásokat.

Eredményeiről hétfőn tette közzé tanulmányát a Jeruzsálemi Héber Egyetem, az izraeli régészeti hatóság (IAA) és a sydney-i Macquarie Egyetem közös kutatócsoportja.

A bibliai történet szerint a Gat városában uralkodó filiszteus Akis király menedéket nyújtott Dávidnak közös ellenségük, Saul király elől. Dávid 14 hónapig élt Ciklágban hatszáz családból álló udvartartásával, majd királlyá lett Hebronban. Távollétében Ciklágot feldúlták a sivatagi nomád amálekiták, akik elhurcolták a város kincseit, valamint a nőket és a gyermekeket. Dávid üldözőbe vette őket, és visszaszerezte zsákmányukat, kiszabadította az elrabolt embereket.

Joszef Garfinkel professzor, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Régészeti Intézetének vezetője, Szár Ganor (IAA), valamint a Macquarie Egyetemen kutató Kyle Keimer és Gil Davis szerint a Khirbet al-Rai nevű dombon minden megtalálható a bibliai Ciklág történetének jellemzői közül.

A szerves maradványok szénizotópos kormeghatározása alapján az alsó rétegben talált, olaj és bor tárolására szolgáló cserépedények a Kr. e. 12–14. században készültek.

Ezek az edények a többi filiszteus városban, Asdódban, Askelonban, Ekronban és Gatban talált cserépamforákhoz hasonlóak, vagyis ebben a korban egy filiszteus város feküdt ezen a dombon, ami egybeesik a filiszteus Akis király uralkodásával.

A felette lévő, Kr. e. 10. századi régészeti rétegben talált edények az izraeli törzsek tárgyi kultúrájának jegyeit hordozzák. Ezt a Dávid-kori települést feldúlták és felégették, ami egybevág az amálekiták támadásával, amelyet a Biblia örökített meg.

A Ciklág szokatlan, nem helyi, kanánita név, ami szintén filiszteus eredetre utal. A legújabb archeogenetikai régészeti kutatás szerint a filiszteus törzsek Európa déli részéről érkezhettek Izrael földjére a Kr. e. 2. évezred utolsó századaiban.

Ciklágot már több régészeti lelőhelyen megpróbálták azonosítani, de az eddig javasolt helyeken, Tel Halifnál és Tel Sévánál nem találták meg egymás mellett a filiszteus és az izraeli törzsek Dávid-kori letelepedését bizonyító réteget.

Az Askelónnál 2016-ben megtalált filiszteus temető tíz késő bronzkori és vaskori csontvázának genetikai elemzéséből kiderült, hogy a filiszteusok az időszámítás előtti 12. században érkezhettek Dél-Európából, és gyorsan beolvadtak a helyi népességbe.

A Bibliában filiszteusoknak (plistim) nevezett csoport a mai Gázai övezettől északra, a tengerparton és a Júdeai-hegységig terjedő dombos vidéken élt. Egykori településeik emlékét nemcsak a Biblia könyvei őrzik, például a Sámsont eláruló Delila vagy a Dávid által legyőzött Góliát története, hanem számos régészeti lelőhely is.

A tudósok a településeiken talált, a helyi kultúrától eltérő cserépedényeik alapján mindeddig két elméletet alkottak eredetükről: az egyik szerint a „tengeri népekhez” tartoztak, s az Égei-tenger felől érkeztek, a másik elmélet szerint viszont helyiek voltak, akik átvették a tengeri kereskedelem révén megismert idegen kultúrát.

A jénai Max Planck Intézet és az askelóni Leon Levy feltáró misszió szakembereinek együttműködésével végzett genetikai kutatás Science Advances című tudományos lapban nemrég publikált eredményeivel, úgy tűnik, megoldódott ez a kérdés.

Több mint száz több helyről és időszakból származó csontmintát küldtek Izraelből a német kutatóintézetbe – köztük egy filiszteus ház alá eltemetett gyerekcsontvázból származó mintát is –, melyekből a hátrányos, párás időjárási körülmények ellenére sikerült elkülöníteni tíz DNS-t. A bronzkor végi és a vaskor eleji csontokban dél-európai genetikai jellegzetességekre bukkantak, de kétszáz év, kevesebb mint tíz generáció elteltével ezek a jellegzetességek eltűntek. A tudósok ebből arra következtettek, hogy az időszámítás előtti 12. században európai eredetűek laktak a térségben, akik gyorsan beleolvadtak a helyi lakosságba.

A Bar Ilan Egyetemen oktató Aharon Meir professzor szerint az izraeli kutatók a régészeti feltárások alapján jelenleg úgy tartják, hogy a filiszteusok távolról, de nem egységesen, hanem kisebb csoportokban érkezhettek, és Izrael földjén váltak egy közösséggé.

Forrás: MTI

Fotó: Pixabay.com

Magyar Kurír