Meschler Móric SJ: Szent József élete és szerepe az Úr Jézus életében és az Anyaszentegyházban

Kultúra – 2021. június 6., vasárnap | 20:40

Meschler Móric (1830–1912) német jezsuita szerzetes, pap, az újkor egyik legkiválóbb katolikus moralista-aszketikus írója, Szent József kultuszának kiemelkedő hirdetője. Ez a könyve 1916-ban jelent meg először, és most, a Ferenc pápa által meghirdetett Szent József-évre az Ős-kép kiadó ismét kiadta.

A kötet, amint azt a cím is jelzi, két részből áll. Az elsőben a szerző azt mutatja be, milyen szerepet töltött be József Jézus életében. Emlékeztet rá, hogy József Dávid és Salamon király családjából származott, de az ő fényes dicsőségüknek József korában már nyoma sem volt. Csak azt tudjuk biztosan, hogy József ácsmester volt, és Názáretben lakott. „Egyelőre csak a munkától megkérgesedett két kezét és szeretettől dobogó, becsületes szívét ajánlhatta fel Szent József az Üdvözítőnek, a világuralom és hatalom helyett pedig csak az ácsműhely szegénységét és nyomorát.” Ám az Üdvözítő éppen ezt akarta: „A Megváltó, mint Isten, nem szorult sem kincsre, sem dicsőségre, vagy egyéb természetes segítségre. Mint Istenembernek, mint az alázatosság és a szegénység vallása megalapítójának, mint a bűn fertőjébe merült emberiség Megváltójának szegénynek és ismeretlennek kellett lennie.” Ám József erényes volt, és igaz ember, és az Úr szemében csak ez számít. A Jóisten maga szemelhette ki a Második Isteni Személy édesanyjául Máriát, „a makula nélkül való Szüzet”, és csakis Ő adhatott édesanyjának „szűz férfiút” vőlegényül Szent Józsefben. „Igaz volt a férfiú és igaz az asszony; a Szentlélek, ki gyönyörködve szemlélte igazságul önnönmagát, ajándékul a Fiút adta nekik.”

P. Meschler a Szentírás alapján követi nyomon József életét, kiemelve, hogy a tökéletes engedelmesség embere volt, a Szent Családban „nyugalom, béke, öröm, szeretet és megelégedés uralkodott, amelyet felhőtlen, derült mennyországgá tett a családfő tapintatos gyengédsége, szeretettel teljes alázatossága”. Ebben a „kisded” birodalomban senki sem akart uralkodni, parancsolni. „Engedelmeskedni és szolgálni vágyott itt mindenki az alázattól és benső szeretettől indíttatva!” És ahol szeretet van, ott béke és öröm fakad.

A kötet második részében a szerző Szent Józsefnek az Anyaszentegyházban betöltött szerepét vizsgálja, kiemelve, hogy ő a mennyei Atya visszfénye. József atyaságát a mennyei Atyáéhoz hasonlítja. Szent József „a mennyei Atya helyettese”. Atyai lelkület jellemzi őt, olyan gyöngéd atyai érzelmekkel, amilyenekre az ember szíve csak képes lehet, „nyugalom és megfontoltság, önzetlenség, hűség és kifogyhatatlan szeretet ömlik el egész valóján”. Az evangélium alapján József rendíthetetlenül nyugodt marad, aggasztó körülmények között is. Soha nem veszti el lelki egyensúlyát, a leggyötrőbb gondban is szelíden és türelmesen viselkedik. Kötelességét odaadó szeretettel és erős lélekkel teljesíti mindig, az isteni Gondviselést képviseli, a „teljes Szentháromságban”.

József a gyermek Üdvözítő nevelője, tanítója, védője, „mindene” e földön, az isteni Kisdeddel szemben a testet öltött Gondviselés szerepét tölti be, óva őt a veszélyektől. Ebben gyökeredzik Szent József hivatásának nagysága, magasztossága és fenséges volta. A Szent Szűznek pedig „férje, vőlegénye, szüzességének őre és tanúja”.

A kötet írója szerint jogosan nevezik Szent Józsefet a legelrejtettebb szentnek. „Életének külső folyását homály burkolja, a lelki élet pedig, mely őt naggyá, páratlanná teszi, lényegében nem más, mint árnyék, mint sejtelmes félhomály.” Életében látszólag nincs semmi különös, semmi szembeszökő. Külső élete egészen egyszerű, egészen elrejtett, de ez nem volt elég. Az elrejtett életnek benső, lelki életnek is kellett lennie, hogy Szent József hivatásának megfelelhessen, hiszen neki kellett az elrejtett életet élő Úr Jézust védenie és oltalmaznia. „Az Úr Jézus azonban elsősorban bensőséges, lelki életet élt. Ezért életének oltalmazója, védője csakis olyan szent lehetett, aki bensőségesen, lelkesen, szentül élt.” Olyan ember, aki igazán „Istenért, Istenből és Istenben” élt, imádságos lélek, aki mindig Isten sugallatának követője. Szent József lelki élete ilyen volt. „Az a férfi, akire Isten legdrágább kincsei védelmezését bízta” – írta II. János Pál pápa a Megváltó őrzője kezdetű apostoli buzdításában. Szent József faladata, hogy Mária fivéreként tiszta szívből szeresse a feleségét és apai szívvel szeresse Jézust, és ő maradéktalanul teljesítette ezt a küldetését.

A könyvhöz Szabó József, az Egri Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa írt ajánlást, aki szerint: „Ha komolyan vesszük a könyv sorait, akkor Szent József példája és annak követése egész életünket átalakíthatja. A megtérés, a mély hit lesz a forrása annak, hogy az Isten erejéből szeressék a házastársak egymást és gyermekeiket.”

A könyvet az Angolkisasszonyok Budapesti Sancta Maria Intézete fordította.

Meschler Móric SJ: Szent József élete és szerepe az Úr Jézus életében és az Anyaszentegyházban
Ős-kép kiadó, 2021

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: SZIT

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria