Nápolytól Velencéig – Kiállítás Veszprémben az itáliai barokk festészet remekeiből

Kultúra – 2019. május 18., szombat | 12:00

A veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény idén is reprezentatív kiállítással készült a Boldog Gizella királyné ünnepével kezdődő programsorozatra. A „Nápolytól Velencéig – Az itáliai barokk festészet két évszázada (17‒18. század)” című tárlatot május 7-én nyitották meg.

A 28. Gizella Napok programsorozat keretében rendezett tárlat az érseki palotában és a Tejfalussy kanonoki házban kapott helyet. A kiállítás megnyitóján, mely egyben a Gizella-napok ünnepélyes megnyitója is volt, Udvarhelyi Erzsébet, a gyűjtemény igazgatója szólt a kiállításon látható alkotásokról, azok egyedi értékeiről. Zömében a gyűjtemény tulajdonában lévő gazdag, 17–18. századi, itáliai barokk grafikai és festészeti anyagból állították össze a tárlatot, mely először kerül a látogatók elé tematikus kiállítás formájában, illetve restaurált állapotban.

A veszprémi főegyházmegyei gyűjtemény anyaga mellett válogatás látható a budapesti Szépművészeti Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum, az esztergomi Keresztény Múzeum és a Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye, valamint a Budapesti Történeti Múzeum gazdag itáliai barokk festészeti gyűjteményéből. A Keresztény Múzeumból Antiveduto Gramatica és Paolo Fignolio alkotásait láthatjuk most Veszprémben, a Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtárának gyűjteményéből pedig Andrea Pozzónak a budavári jezsuita templom számára készített oltárképét. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből a bolognai Guido Reni és Bertuzzi, valamint a velencei Carpioni alkotásai láthatók. A Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteményéből egy kőre festett olajfestmény, egy angyali üdvözlet ábrázolás gazdagítja a kiállítást.

A tárlaton megismerhetjük négy kiemelkedő itáliai központ – Róma, a Nápolyi Királyság, Bologna és a Velencei Köztársaság – festészetét, a kor kiemelkedő művészegyéniségeit és remekműveiket.

A kiállítás bemutatja a Gizella-gyűjtemény püspöki műgyűjteményeinek értékes darabjait, közöttük Bánáss László püspök barokk festészeti műgyűjteményét, amely Széchényi Miklós nagyváradi püspök műgyűjteményéből került a veszprémi diplomata püspök tulajdonába. Ezen püspöki gyűjteményhez tartozik egy Assisi Szent Ferenc-ábrázolás, amit eddig nem láthatott még a nagyközönség. A gyűjtemény másik nagy büszkesége egy római caravaggista alkotóhoz kapcsolódik: a szentírásfordító Szent Jeromost ábrázolja dolgozószobájában.

A megnyitó ünnepségen Márfi Gyula veszprémi érsek köszöntötte az egybegyűlteket. A főpásztor kiemelte, hogy a kiállított képeket összeköti, hogy keresztény érzület jellemzi őket, vallásos áhítatot sugároznak. Az a keresztény szellemiség hatja át a tárlatot, amelynek most Európa bizonyos részein sajnos nincs becsülete. Ezért nekünk tudatosítanunk kell magunkban, hogy keresztények vagyunk, ebben e most nyíló kiállítás is segíthet.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszönetet mondott Márfi Gyula érseknek, hogy évek óta az érseki palotában és a Tejfalussy-házban kerülhet sor a gyűjtemény szervezésében a Gizella-napok ünnepélyes megnyitására. Hangsúlyozta: az idei az első olyan programsorozat, amit abban a tudatban szervezhetnek meg, hogy 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz Veszprém. A Gizella-napokon gazdag történelmi múltját és ezzel párhuzamosan pezsgő kulturális jelenét ünnepli a város, s idén a rendezvénysorozat a jövő ünneplésére is lehetőséget ad.

A megnyitón beszédet mondott Gian Luca Borghese történész, a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója is, aki magyar szavakkal köszöntötte az egybegyűlteket, majd kifejezte elismerését a gyönyörű barokk térben, az érseki palota korhű dísztermében tartott ünnepség miatt, és köszönetet mondott a gyűjteménynek a reprezentatív tárlat megszervezéséért. Hangsúlyozta, a kiállítás jó alkalom az olasz–magyar kapcsolatok, de egyúttal az európai–magyar kapcsolatok ápolására is. Beszédében szólt nagy itáliai barokk központokról, és rámutatott a Szicíliai Királyság egykori fő- és koronázó városának, Palermónak az itáliai barokk művészetben elfoglalt szerepére.

Végül Prokopp Mária művészettörténész tartott előadást. Bevezetőjében kiemelte Boldog Gizella királyné szerepét a magyarság, a magyar kereszténység történetében. Fogalmazhatunk úgy, hogy a „magyarok édesanyja” lett, s példakép lehet számunkra napjainkban is. A kiállítás képei a bibliai jelenetek megformálása mellett a természet szeretetéről is tanúskodnak, s tekintetünket a mindenség Alkotójára emelik.

A barokk stílusirányzat is egyfajta újjászületés-élménnyel ajándékozta meg a világot, s ezáltal üzen korunknak is – fogalamzott Prokopp Mária. Az érseki palota Johann Cymbal mennyezetfreskóira mutatva kiemelte a barokk architektúra festészet jelentőségét, amely a hívő ember istenkapcsolatát, Istenhez törekvését mélyítette el, a valóságos tér és a mennyei szféra közti határvonal eltüntetésével.

Az idei Gizella-napok ünnepélyes megnyitóján közreműködött az Orlando Énekegyüttes Vikman Pál karnagy művészeti vezetésével. Orgonán kísért Major László.

A megnyitóról szóló részletes beszámoló ITT olvasható.

A kiállítás 2019. december 31-ig látható két helyszínen, a veszprémi érseki palotában és a Tejfalussy kanonoki házban.

Forrás: Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

Fotó: Mudrák Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria