Ritka vatikáni denárt is találtak a most feltárt újlengyeli éremkincsben

A kétnapos mentőfeltárást Nagy Balázs, a múzeum numizmatája vezette a Közösségi Régészeti Egyesület önkénteseinek együttműködésével. A kutatást az alapozta meg, hogy 2019-ben már előkerült innen egy közel 150 darabból álló, 1455-ben záródó éremlelet – tájékoztat a Ferenczy Múzeum Facebook-oldala.

A leletegyüttes közel hétezer darab ezüstpénzből és négy aranyérméből áll: a legkorábbi veret egy Lucius Verus (161–169) ezüst denarius, továbbá egy tucat aquileiai denárt, illetve jórészt I. Mátyás (1458–1490), II. Ulászló (1490–1516), valamint II. Lajos (1516–1526) korabeli denárokat és obulusokat tartalmaz. A felszedés során az edény hasvonalában egy szövet alatt négy, I. Mátyás (1458–1490) korabeli aranyforint lapult.

A közlemény kiemeli: „A mosás során figyeltünk fel egy vatikáni denárra, ami II. Piusz pápa (1458–64) pénzkibocsátásából származik, és igen ritka éremnek számít Magyarországon.”

„A leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos, amin az akkori időben hét lovat, ma pedig egy luxusautót lehetne vásárolni” – magyarázzák.

A kincset valószínűleg egy támadás során rejthették el a település lakói annak idején, a Pestet Nagykőrössel összekötő út mentén.

A lelet záródási idejét a legkésőbbi veret 1520-ra keltezi, ezért az elrejtését okozó támadást az 1526. évi török pusztítással hozhatjuk összefüggésbe, pontosabban azzal, amikor a török had 1526-ban Ibrahim pasa vezetésével Budáról Szeged irányába haladt.

Magyarországon a mohácsi csatát követő török pusztításhoz kapcsolódó, ilyen nagyságú kincsleletek ritkák. Pest megyében a késő középkorból ez a legnagyobb értékű éremkincs, ami eddig előkerült, így komoly kutatási eredménynek számít.

A múzeum a lelőhely és a kincs felderítését tovább kívánja folytatni az elkövetkezendő időszakban.

Forrás és fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum/Facebook

Magyar Kurír