Szent II. János Pál pápa életét bélyegeken és képeslapokon bemutató kötet jelent meg

Szent II. János Pál pápa az egyháztörténelem egyik legnagyobb pápája volt és a 20. század egyik legnagyobb alakja – kezdte beszédét Székely János megyéspüspök. Felelevenítette: Karol Wojtyła kilencévesen az édesanyját, tizenkét évesen testvérét vesztítette el, majd nemsokára kitört a II. világháború. A krakkói Jagelló Egyetemet bezárták, a tanárok nagy részét megölték. A későbbi pápa előbb kőfejtőben dolgozott, majd egy vegyi üzemben. Huszonegy évesen elvesztette édesapját. Egyedül maradt egy felfordult, lángoló Európában.

Neki a hit nem szép hagyomány volt, hanem az egyetlen út, amelyen keresztül szeretteihez utat találhatott, hidat építhetett. Az egyetlen szikla, amelyre huszonegy évesen az életét építhette.

Talán már ekkor megfogalmazódott benne későbbi jelmondata: Totus tuus – Egészen a Tiéd. Innen táplálkozott mély hite.

II. János Pál pápa már fiatalon átlátta, hogy a nácizmus és a kommunizmus, bár látszólag ellentétesek voltak, lényegükben azonban rendkívül hasonlóak. Mindkettő humanistának látszott – a németség és a munkásság felemelkedését hirdették –, de mindkettő isten- és vallásgyűlölő volt, és mindkettő embertelenségbe fulladt. Ha elvész az Isten, elvész az ember is – idézte a szent pápát a főpásztor. – Mert az emberi méltóság végső alapja egyedül az, hogy az ember nemcsak egy okos állat, hanem minden ember az Isten képmása és remekműve, minden ember végtelen érték a kicsi magzattól az idős emberig.

Szintén fiatalon gondolkodott Karol Wojtyła azon, vajon miért engedi Isten, hogy tomboljon a gonoszság. Rájött arra, hogy az Isten szabadságot adott az embernek és teret a gonosznak, de ez a tér nem korlátlan. Isten korlátot állít a gonoszság útjába. És a 20. században az egyik korlát Lengyelország, ahol megtört a nácizmus ereje, majd a kommunizmus ereje is. Fontos szerepe volt a lengyelek hitének a 20. században. Sőt, a pápa

úgy gondolta, hogy Isten őt is korlátnak állította a gonoszság elé.

Van egy hatalmasabb, titokzatos erő, amely kezében tartja a világot: Isten, aki olyan emberek által alakítja a világot, mint II. János Pál pápa. Szilárd hitű ember volt, fény a sokszor sötét 20. században. Adjunk hálát a nagyszerű, erős hitéért, világos szavaiért, emberségéért – mondta a püspök.

Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke felelevenítette, hogy 1920-ban, amikor Szent II. János Pál pápa született, Lengyelország kivívta függetlenségét. Ezt azoknak a magyar katonai segélyszállítmányoknak is köszönhették, amelyeket Magyarország küldött a lengyeleknek. Személyes emlékei között felelevenítette II. János Pál pápa megválasztását, az 1991-es szombathelyi és 1996-os pannonhalmi látogatásán szerzett élményeit, valamint azt, amikor 2003-ban Rómában a Szent Péter téren a pápa boldoggá avatta Batthány-Strattmann Lászlót. Megemlítette az alelnök, hogy Szombathelyen körút viseli II. János Pál pápa nevét, a szalézi templom előtt pedig szobrot állítottak a tiszteletére.

A könyv egy újabb lépés a tisztelet, a szeretet kifejezésének útján – mondta Hende Csaba, és ígéretet tett: „amíg módunk lesz, továbbmegyünk a hűség, a tisztelet és a szeretet útján, és a következő nemzedéknek is átadjuk ugyanezeket az értékeket”.

Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete arról beszélt, hogy Magyarországon nagyon terjed II. János Pál pápa kultusza. Ezekben a mai nehéz és bizonyos tekintetben kegyetlen időkben nagyon fontos szerepe van a hitnek. Térségünk, Közép-Európa a legmélyebben hisz abban, hogy nagy szerepe van a kereszténységnek mint hagyománynak, mint kultúrának és mint értékrendszernek.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára személyes élményét osztotta meg egy minapi krakkói látogatása kapcsán. Egy szobor elhelyezéséről tárgyaltak, amit a Szentatya születésének századik évfodulója tiszteletére készítenek és Krakkóban állítanak ki. Erről tárgyalt az ottani érsekkel, amikor érkezett a hír, hogy valakik leöntötték a pápa szobrát Varsóban.

Miért is tették ezt? – tette fel a kérést az államtitkár. – Miért is van ez a düh, gyűlölet annak az embernek az irányába, aki mindenkit a szeretet felé igyekezett terelni?

Idézett a pápa szombathelyi beszédéből, amelyben a Szentatya a fogyasztói szemlélet, az anyagi élvezetek hajhászása, a szabadosság veszélyeire figyelmeztette a kommunista iga alól akkor felszabaduló nemzeteket. – Ez ellen küzdött a Szentatya és ezért lehet, hogy az ő személyét még most is gyűlölettel nézik – mondta Soltész Miklós, hozzátéve: a mi feladatunk, hogy az általa végigjárt utat mi is megtegyük, izmusok helyett a kereszténység tanítását kövessük.

A rendezvény zárásaként Steindl Rezső, a gyűjtemény tulajdonosa mondott köszönetet a kötet megjelenéséért.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír