Szent László nyomában jártak Székesfehérváron

A Szent László nyomában Erdélyben Vakler Lajos Árpád-házi királyokat bemutató dokumentumfilm-sorozatának legújabb epizódja. A filmhez kapcsolódóan fotókiállítás is nyílt Simon Erika fotóriporter alkotásaiból. „Olyan kort élünk, amelyben Szent László nyomán újra fel kell fedeznünk a keresztényi erő értékét a mai erőkultusszal szemben” – hangsúlyozta a filmbemutató előtt Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök. „Az erő önmagában nem érték, nem cél, hanem eszköz. Az erő lélek, akarat, odaadás.”

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Székesfehérvári Egyházmegye támogatásával a Fehérvár Televízió stábja Erdélyben járt, hogy ott Szent László nyomán haladva megmutassák, mennyire élő ma is a lovagkirályt övező tisztelet. A film alkotói: Vakler Lajos rendező, Megyeri Zoltán operatőr és Szentmiklósi Dávid vágó. Az epizód tizenhárom településen kalauzolja végig a nézőket, fókuszban a Szent László-legendát bemutató templomokkal és falfestményekkel.

A főpásztor köszönetet mondott az alkotóknak, hogy méltó emléket állítottak a lovagkirálynak, akiről elődje, Prohászka Ottokár püspök szavait idézte: ,,A magyar eszmény Lászlóban lett kereszténnyé és szentté. Szent László nem tanít; ő nem apostol; de ő küzd, harcol, s győz a kereszténységért. A nép hajlamait, harci hagyományait, bátorságát, vitézségét lépteti be az eddig inkább csak tűrő, szenvedő, csöndes megadású kereszténységbe, s ezzel vezeti be az egyházat a magyar népéletbe. A népnek ugyanis a hős, a dalia, a vitéz harcos tetszik. A régi vitézséget Szent László tüntette föl önmagán; e jellemvonása által szívén ragadta meg a nemzetet; öröme s eszménye László lett; dicshimnuszt zeng a legenda róla; alakjába beleszövődik a keresztény lelkesülés minden nagy gondolata s meleg érzelme.”

Spányi Antal püspök beszélt továbbá Szent László európai szemléletéről, amely egyben az ország stabilitásának és megszilárdulóban lévő keresztény kultúrájának védelmét is jelentette. Megrajzolta egy régió körvonalait, amely Horvátországtól a magyar, cseh, lengyel területeken át egészen a keleti kereszténység határáig terjedt, de nem egyetlen birodalomként, hanem a szövetségesek összetartása és emberi közelsége révén.

A középkori Magyarország – történeti, politikai és lelki értelemben véve is – egyik legjelentősebb alakját, Szent László királyt III. Béla király kérésére III. Celesztin pápa avatta szentté 1192-ben. „Egész életét – a harcos vitézség mellett – a keresztény szelídségben élte. A Szent László-i férfiúság egyenes, szilárd. Az igazságot védi, az elvekért síkra száll, meri vállalni a felelősséget” – hangsúlyozta Spányi Antal.

Vakler Lajos rendező-szerkesztő a bemutatón elmondta: „Úgy gondoltam, hogy a korábban bemutatott Szent István-filmet folytatni kell, hiszen 2022-ben az Aranybulla kiállításának 800. évfordulója lesz. Körbejárjuk a Kárpát-medencét, ha úgy tetszik, az egykori Magyarországot. Most Erdélyre került sor.” „Egyszerű volt a dolgunk, mivel gyakorta járunk Székelyföldön, és felfigyeltünk arra, mennyire élő még ma is náluk a Szent László-kultusz. Szent Istvánt elismerik mint államalapítót, Szent Lászlót viszont legendának tekintik a mai napig.”

A stáb többek között az UNESCO-világörökség részét képező székelyderzsi és gelencei templomban forgatott, ahol falfestmények őrzik Szent László legendáját. Bemutatják a nagyváradi székesegyházat is, amely Közép-Európa legnagyobb barokk temploma. 

A filmvetítést Heinczinger Miklós Mikának, a Misztrál együttes alapító tagjának koncertje követte, aki a film zenéjét szerezte.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Lugosi Balázs

Magyar Kurír