Szentekről és a szentről ír új könyvében Felicitas Hoppe

Kultúra – 2021. március 14., vasárnap | 15:01

„A katolikus hit képi világa alapozza meg irodalmi munkásságomat” – vallja a Georg Büchner-díjas német író. Felicitas Hoppe Fährmann, hol über (Vigyél át, révész) című könyvében többek között a Bibliáról, a bűnbocsánatról, szentekről és a szentről ír.

Egy író, aki katolikus, és az írás során gyakorta bibliai képek vagy szentek vannak segítségére – fogalmazott magáról a kölni Domradiónak adott interjúban Felicitas Hoppe, leszögezve, hogy sosem állítaná, hogy könyvei katolikus irodalom. „Írásaimmal nem az a célom, hogy reklámozzam a katolikus hitet. E mérhetetetlenül gazdag képi és szellemi világot fürkészve keresem a saját utamat.”

Fährmann, hol über (Vigyél át, révész) című új könyve a Bibliáról, valamint a bűnbocsánatról, a szentekről és a szentről szól. A címben is szereplő révész Hoppe kedvenc szentje: Szent Kristóf, aki útjaink során, valamint járvány ellen oltalom – így most is, a koronavírus idején. Valóban segítségünkre van? „Igen, segít – vallja a szerző. – Beszélgetni kezdek a szenttel, (...)

kimondom az aggodalmaimat; félelmeimet Szent Kristóf erős vállára teszem – ez már eleve nagy segítség.”

A Bibliával folytatott párbeszéd által közelebb kerülni az élet és a hit misztériumához –  a berlini írónő számára irányadó, ahogy Jézus használta a nyelvet, a kommunikációt. Például amikor a farizeusok meg akarják kövezni a házasságtörő asszonyt a mózesi törvényre hivatkozva, Jézus a kérdésre, hogyan vélekedik erről, azt válaszolja nekik: „Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ!“ Jézus úgyszólván visszadobja a kérdést – fogalmaz a német író. – Visszadobja a vádat az azt felvetőkre, hogy foglalkozzanak a kérdéssel.

Jézus az evangéliumokban való e fellépése Felicitas Hoppe számára költői hitvallását tekintve is meghatározó: hogy íróként – a nyelv és a történetek által – hogyan kerülhet közelebb az élet titkához. „Ezt a szabad mozgásteret keresem az irodalomban is,

hogy ne egymás ellen játsszuk ki, hanem kapcsolatba hozzuk egymással a dolgokat. Sosem érünk a végére. Nincs vége az érveknek, a vitának. Ezek a dolgok örök mozgásban vannak. Vagyis abszolút nem dogmatikusak.”

Felicitas Hoppes Istenről, a hitről szóló írásai nem teológiai értekezések, hanem inspiráló ötletek – a Bibliából, legendákból vett erős képekkel. Az írás számára nem azt jelenti, „hogy leülök, mert van egy bizonyos mondanivalóm, amit aztán szeretnék írásba önteni”; az az izgalmas, hogy „az önmagammal vagy a szentekkel vagy János evangéliumával való beszélgetés során egyszer csak egy erdőn haladok át, és a végén – jobb esetben – egy tisztásra érek, és egy kicsit világosabb lesz. Néha azonban sötétebb. Ezeket a témákat jobbára nem lehet lezárni...” – fogalmazott a Domradiónak adott interjúban a Georg Büchner-díjas író.

Felicitas Hoppe 1960. december 22-én született az alsó-szászországi Hamelnben. Irodalomtudományt, retorikát és vallástudományt, olasz és orosz nyelvet tanult Hildesheimban, Tübingenben, Eugene-ban (Oregon), Berlinben és Rómában. Német mint idegen nyelv tanár volt többek között a Goethe Intézetben, továbbá dramaturgként és újságíróként tevékenykedett.

1996 óta Berlinben él szabadfoglalkozású íróként. Számos irodalmi elismerésben részesült.

Fordította: Gátas Judit

Forrás: domradio.de

Fotó: katholisch.at

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria