Tavaszi filmklub Veszprémben az első világháborút lezáró békediktátumok 100. évfordulóján

Kultúra – 2019. április 5., péntek | 11:33

Idén tavasszal is jubileumi vonatkozású filmklubot szervez a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény március 29-től június 4-ig, „Az első világháborút lezáró Párizs környéki békediktátumok 1919‒1920. Trianon: a történelmi Magyarország vége” címmel.

A filmklub kitekintést ad az I. világháború és a békeszerződések korának meghatározó nemzetközi politikai szereplőiről, kiemelkedő vezető személyiségeiről. A nyolcrészes centenáriumi vetítéssorozat első alkalmain az európai és az amerikai győztes nagyhatalmak meghatározó szereplőinek életútjával, politikai törekvéseivel, a háborút lezáró békék feszültségével ismerkedhetünk meg, majd májustól a háborút követő magyarországi eseményekre, Tisza István miniszterelnök 1919-es meggyilkolásának történetére, a Trianonban elszakított országrészeken élő magyarság küzdelmeire, a két világháború közötti korszak politikájára és kiemelten a trianoni konferenciára fókuszál a sorozat. A történelmi filmklub helyszíne a veszprémi érsekség Gizella terme, ahol minden alkalommal 17 órakor kezdődnek a vetítések.

A március 29-i első vetítésen műsorra tűzött film (Mussolini: Út a hatalomig, III. rész, cseh–spanyol–olasz–német film, 1993) bemutatta, hogyan lett szocialistából fasisztává Mussolini, és hogyan vetette bele magát abba a tiltakozó mozgalomba, amely a párizsi békeszerződések revideálásáért szállt síkra. Mussolini hangoztatta: Franciaország és Nagy-Britannia nem teljesítette az 1915-ös londoni titkos szerződésben foglaltakat, amelyek jelentős területeket ígértek Olaszországnak (Dél-Tirol, Trento és Isztria mellett Dalmácia, Albánia, valamint az Oszmán Birodalom egyes területei, s az afrikai német gyarmatok győztesek közötti elosztásából való részesedés). A Gian Luigi Calderone rendezte filmben a főbb szerepeket többek között Antonio Banderas, Franco Mescolini, Ivano Marescotti, Susanne Lothar és Toni Bertorelli alakította.

A második alkalmon (Wilson), április 3-án láthatta a közönség a tíz Oscar-díjra jelölt, és ötöt el is nyert 1944-es amerikai életrajzi filmet Thomas Woodrow Wilsonról, az USA 1912-ben megválasztott elnökéről Henry King rendezésében, többek között Alexander Knox, Charles Coburn, Geraldine Fitzgerald, Thomas Mitchel, Sir Cedric Hardwicke játékával a főbb szerepekben.

Április 10-én Európa harmadik meghatározó szerepű politikusa, a francia miniszterelnök, Georges Clémenceau életútjába, politikai tevékenységébe tekinthet be a filmklub közönsége, Olivier Guignard 2012-es rendezésében, többek között Didier Bezace és Monia Chokri főszereplésével. Clémenceau a világháborút lezáró párizsi békekonferencia, a versailles-i békeszerződés – és a Magyarországot feldaraboló trianoni békediktátum – legfőbb kezdeményezője, tető alá hozója volt. Ennek révén Közép-Európában jelentős francia befolyást sikerült kialakítania. A film felidézi a politikai palettáról az óceánokat összekötő Panama-csatorna építési botrányát és a Dreyfus-ügyet is.

A filmklub negyedik alkalmán, április 17-én a Török Köztársaság megalapítójának, Gazi Mustafa Kemal Paşának, eredeti nevén Mustafa Kemal Atatürknek, a török függetlenségi háború hősének, a későbbi Nobel-békedíjasnak az I. világháború végén a szultánság által aláírt – területi veszteségekkel járó – sèvres-i békeszerződés elleni fellépését, a köztársaság kikiáltását és országa első miniszterelnökeként hazája európai példák nyomán történt modernizálását ismerheti meg a közönség, Can Dündar és Haci Mehmet Duranoglu rendezésében, egy 2008-ban készült dokumentumfilm, a Mustafa alapján.

Április 24-én Herminamező árnyai címmel Magyarország egykori miniszterelnöke, Tisza István meggyilkolását elemző dokumentumfilmet vetítenek, Zsigmond Dezső és Csere Péter 2016-os alkotását. A filmben Bertényi Iván és Raffai Ernő történészek közreműködésével bontakozik ki a kor háborút vesztett Magyarországa, az őszirózsás forradalom, majd a Tanácsköztársaság időszaka, a veszteségtől levert ország kibontakozást kereső, de sok-sok véráldozattal járó, elhibázott kísérleteinek korszaka. Megismerkedhet a néző Tisza István életútjával, háborúellenes szemléletével, felelős politikai fellépésével, figyelmeztető jóslatával: egy vesztes háborúval a történelmi Magyarország széthullhat. Majd a gyilkos merénylet stációit mutatja be a film, illetve azt a közönyt, mely a bűntényben indult nyomozást jellemezte a hatóságok részéről.

Forrás: Toldi Éva/Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

Fotó: Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria