Teológiai könyvtár az ország szívében – Beszélgetés Török Beátával, a Sapientia Könyvtár vezetőjével

– Mióta működik a Sapientia könyvtára?

– A főiskola megalapításával egy időben, 2000-ben jött létre a könyvtárunk. A Sapientiát alapító három szerzetesrend, a piaristák, a ferencesek és a bencések egyetértettek abban, hogy az intézményben szükség van egy, az oktatást segítő teológiai könyvtárra. Kialakítását belsőépítészre bízták, aki a nagy belmagasságot kihasználva galériákat alakított ki, és így kényelmesen használható, hatalmas, világos belső tereket hozott létre a rendkívüli adottságokkal rendelkező épületben. 

– Honnan szerezték be a szakkönyveket a könyvtár indulásakor?

– A kezdeti állományunk közel ötvenezer kötet volt. A szerzetesrendek megmozgatták a kapcsolataikat, nyugat-európai szerzetesrendeket, felsőoktatási intézmények vezetőit, elöljáróit keresték meg, és arra kérték őket, hogy duplumaikat, feleslegessé vált köteteiket adják át a Sapientia Könyvtárnak. A folyamatosan érkező dokumentumok katalogizálása már 2000-ben megkezdődött. Ezek főleg angol és német nyelvű szakirodalmat jelentettek.

A külföldi adományoknak köszönhetően sok olyan könyvtári dokumentumunk van, ami különlegességnek számít Magyarországon, megkaptuk az 1970–80-as évek szinte teljes európai teológiai szakirodalmát.

Jelenleg több mint hetvenezer kötetből áll a könyvtár állománya. Igyekszünk naprakészek lenni, és mind az egyházi, mind a világi kiadóktól folyamatosan beszerezni az újonnan megjelenő kiadványokat. Kapcsolatban állunk többek között a Szent István Kiadóval, a Jel Kiadóval, az Új Emberrel, a Kálvin Kiadóval is.

Hosszas előkészületek után a könyvtár végül 2003 szeptemberében nyitotta meg kapuit az olvasók előtt. A teljes állományunk elérhető szabadpolcon, így az olvasók teljesen „önjáróak”, de figyelünk arra, hogy mindig legyenek könyvtárosok az olvasótérben, hogy szükség esetén segítséget tudjanak nyújtani. Jelenleg négy könyvtáros dolgozik nálunk.

– Természetes, hogy teológiai könyvtárként főként az egyházi szakirodalomra épül a könyvállományuk. Emellett helyi különlegességeket is találhatnak Önöknél az olvasók?

– Elsődleges feladatunk a főiskolai oktatás támogatása mind az oktatók, mind a diákok számára. Fő gyűjtőkörünk ennek megfelelően a teológia és a határtudományok, a biblikum, egyháztörténelem, vallásfilozófia, egyházjog, dogmatika. Külön helyet kaptak a szerzetesrendekről szóló dokumentumok, de van pedagógiai és pszichológiai dokumentumokat gyűjtő részlegünk is.

Az úgynevezett lelki olvasmányok a kereszténység kezdete óta szolgálják az egészséges életvezetés, a hitben való megerősödés és a krízishelyzetek megoldásának ügyét. Könyvtárunk az alapítás óta törekszik arra, hogy olvasói számára elérhetővé tegye ezeket a hiteles forrásokból származó spirituális írásokat.

A régi könyvekből álló különgyűjteményünkről is érdemes szót ejteni. Ez jelenleg közel négyszáz, 1867 előtt megjelent kötetből áll, és egyházatyák műveit, szentíráskommentárokat, görög, latin szerzők műveit tartalmazza. A régi könyvek nagyrészt Salamancából, a piarista rend egyik ottani, feloszlatott rendházának könyvtárából kerültek a Sapientia birtokába. Könyvtárunk különlegessége továbbá a bibliagyűjtemény is:

egy ferences szerzetesi adománynak köszönhetően közel nyolcvan nyelven, köztük például héber, görög, khmer, szuahéli és eszkimó nyelven is olvasható nálunk a Szentírás.

Könyvtárunk több jeles egyházi személy adományain keresztül is gazdagodott: Őrsy László jezsuita szerzetes ajándékának köszönhetően az egyházjog, Somfai Béla jezsuita atya hagyatékával a morálteológia területén. Hamarosan Puskely Mária értékes hagyatéka is a könyvtár állományába kerül. Gyűjtjük a dedikált könyveket, még Teréz anyától is van egy saját kézjegyével ellátott kötetünk. Jelentős a periodikagyűjteményünk is: minden fontos egyházi hetilap és folyóirat, évkönyv megtalálható nálunk.

– Hogyan alkalmazkodik a könyvtár a 21. század kihívásaihoz?

– A Covid-járvány az elmúlt években átformálta a könyvtárhasználati szokásokat, sajnos kevesebben jönnek be hozzánk, mint azelőtt. Mivel a személyes könyvtárhasználat a pandémia idején nehézkessé vált, a legfontosabb szerepünk az lett, hogy információs központként működjünk. A felsőoktatási könyvtárak, szakkönyvtárak számos olyan lehetőséget tudnak kínálni olvasóiknak, amit a legtöbb közkönyvtár talán nem.

Különleges nemzetközi adatbázisokat teszünk elérhetővé olvasóink számára; a Sapienta hallgatói és oktatói ezeket akár otthonról is használhatják. S mivel nyilvános könyvtár vagyunk, így helyben bárki más is hozzáférhet ezekhez.

Szolgáltatásaink szervezésének elismeréseként 2018-ban Minősített Könyvtár címet kaptunk.

Már 2007 óta elérhető például könyvtárunkból az Amerikai Teológiai Könyvtárak Egyesületének (American Theological Library Association, ATLA) vallástudományi adatbázisa, a vallások tanulmányozásának e fontos segédeszköze. Itt teljes szövegű, idegen (elsősorban angol) nyelvű folyóiratok találhatók. Nemcsak a retrospektív, hanem a frissen megjelenő dokumentumok is elérhetők, a tanulmányok és a folyóiratcikkek PDF-formátumban letölthetők. Az adatbázis a teljes szövegű kiadványok mellett feltár további több ezer kiadványt, támogatva ezzel a vallástudományok irodalom kutatását.

Fontos adatbázis emellett a JSTOR is, melynek egyik archívum jellegű gyűjteményében közel hétszáz teljes szövegű folyóirat tartalmaiban kutathatunk. A kínált tudományterületek között a vallás, a filozófia és a művészettörténet is szerepel.

Magyarországon az MTA Könyvtár és Információs Központ koordinálja a nemzetközi adatbázisok megrendeléseit, és folyamatosan monitorozza az adatbázisokat használók tevékenységeit. Minden félévben statisztikai visszajelzéseket kapunk tőlük arról, hogy adatbázisainkat hányan és milyen gyakorisággal használják. Örömmel látjuk, hogy

az olvasóterem személyes látogatói mellett nagy számban vannak virtuális könyvtárhasználóink is.

– Könnyen kezelik a diákokok ezeket az adatbázisokat?

– Minden évben adatbázishasználati tréningeket tartunk a tanulmányaikat megkezdő hallgatóknak. Megtanítjuk nekik, hogyan tudnak a Wikipédia és a Google mellett, illetve helyett nemzetközi és magyar adatbázisokban, valamint egyéb szabadon elérhető digitális tartalmakban keresni, azokból dokumentumokat letölteni.

Egyre több magyar nyelvű adatbázis is elérhető, például a SZAKTÁRS. Ezen keresztül tizenhét magyar kiadó könyvei olvashatók elektronikusan. Emellett fontos magyar nyelvű forrás még, és honlapunkról szintén hozzáférhető az UNITAS portál, azaz az egyházi könyvtárak közös katalógusa és információs portálja. Itt egy helyen, egy időben böngészhetünk a csatlakozott huszonkét egyházi könyvtár közös katalógusában.

– A Szent István Könyvhéten jelen volt a Sapientia Könyvkiadó is. Milyen kiadványokat jelentetnek meg?

– Minden tanszéknek van egy saját sorozata. Ezek a főiskolán oktatott különböző tudományterületeket ölelik fel, és olyan jeles szerzők műveit közlik, mint Yves Congar, Raniero Cantalamessa, Pálvölgyi Ferenc, Papp Miklós vagy Bagyinszki Ágoston, hogy csak néhány nevet említsünk.

A Sapientiana, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola folyóirata 2008-ban indult, és évente kétszer jelenik meg. Intézményünk arculatának és sajátos küldetésének megfelelően a közölt írások a teológiai és a filozófiai szaktudományok különböző területeit ölelik fel, valamint a tanárképzésben szerepet játszó társtudományok, a pedagógia, a pszichológia és a szociológia teológiával párbeszédet folytató tárgyköreit.

– Tartanak nyilvános rendezvényeket, író-olvasó találkozókat is a könyvtárban?

– 2008 óta folyamatos Könyvtári Esték sorozatunk. Félévente két előadásnak ad otthont a könyvtár. A legutóbbi est előadója Hernádi Mária teológus, irodalomtörténész volt, aki Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulója alkalmából tartott előadást április végén „Ki küldött vajon vigaszul?” – Közvetítő lények Nemes Nagy Ágnes költészetében címmel. Korunk sajátos problémájáról, az álhírekről beszélt egy másik könyvtári esténken Szűts Zoltán média- és digitálispedagógia-kutató, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Karának megbízott dékánja A lapos Földtől a fizetős Facebookig: Az álhírek és hamis tartalmak hálójában címmel. Alkalmanként könyvbemutatókat is szervezünk. Nálunk volt például a Jöjjetek és lássátok! – A budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a képek tükrében című könyv bemutatója is.

– A könyvtárról és az imént említett előadássorozatról honnan tájékozódhatnak az érdeklődők?

– Létrehoztunk a könyvtárnak egy honlapot, amely a teologiakonyvtar.hu webcímen érhető el. Itt minden fontos információ és aktualitás megtalálható, és elérhető az online katalógus is, amelyben kedvükre böngészhetnek a látogatók. A könyvtár mindennap nyitva van, a tanév szorgalmi időszakában szombatonként is szeretettel várjuk az olvasókat.

Szerző: Bencze Zsuzsanna  

Fotó: Merényi Zita 

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2022. július 10-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.