Valószínűleg megtalálták Orseolo Péter király eredeti sírhelyét a pécsi székesegyház altemplomában

Kultúra – 2019. július 11., csütörtök | 11:37

Májusban és júniusban ásatást végeztek a pécsi Szent Péter és Szent Pál-székesegyház altemplomában. A kutatást a Pécsi Egyházmegye támogatta és finanszírozta, a Janus Pannonius Múzeum végezte. A régészeti feltárás hatvan négyzetméteres területe az altemplom keleti harmadára és középső részére terjedt ki.

A feltárás vezetője Tóth Zsolt, munkatársa Bertók Gábor, a kutatás konzulense Buzás Gergely (Visegrádi Mátyás Király Múzeum) régész volt. A kutatás során nagy valószínűséggel előkerült Orseolo Péter király eredeti sírhelye a pécsi székesegyház altemplomában – jelentették be az ásatás vezetői Pécsen július 10-én.

Tóth Zsolt, a feltárás vezetője elmondta, hogy a munkálatok során egy római kori temetői épület maradványaira, a fölé épült első pécsi székesegyház falaira bukkantak, s abban Orseolo Péter király feltételezhetően első, eredeti sírhelyét is megtalálták.

A régész hozzátette: az 1038–1041, valamint 1044–1046 között uralkodó király csontjai nem kerültek elő, azokat feltételezhetően a későbbi korokban az altemplom másik részén helyezték el. A kutatás konzulense, Buzás Gergely régész rámutatott: a kora középkori gyakorlat szerint egyedül az alapító földi maradványait helyezték el a székesegyházakban. Pécsen egy késő római temetkezőhelyre épült rá az Orseolo Péter által alapított székesegyház. A feltárás során meghatározták annak az épületnek a pontos kiterjedését, melynek nyomán nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a feltárt sír és az ahhoz kapcsolódó sírláda a térbeli elhelyezkedésük alapján a király maradványainak, illetve ereklyéinek eredeti helyszínéül szolgálhatott.

Buzás Gergely szerint a gödrökben azért nem leltek sem tárgyakra, sem csontokra, mert azokat a későbbi korokban feltételezhetően áthelyezték egy középkori sírkamrába, amely felett ma Dulánszky Nándor püspök síremléke áll, az altemplom nyugati oldalában. Hozzátette: amennyiben e síremléket elbontanák, s ott folytatnák a feltárást, akkor sem biztos, hogy megtalálnák Péter király maradványait, hiszen később bolygathatták és kirabolhatták vagy összeroncsolhatták az építményt.

Csornay Boldizsár, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója azt mondta, tudományos szempontból a fentieken túl is kiemelkedő jelentőségűek az előkerült régészeti leletek, hiszen bebizonyosodott: a vizsgált területen – a mai székesegyház keleti része alatt – már a negyedik századtól kezdve folyamatosan lenyomatot hagyott a keresztény vallás és kultúra.

Udvardy György megyéspüspök a régészeti munkálatok megindításának indokáról azt mondta, hogy bár a pécsi Dóm tér területéről, összességében a székesegyház körüli területről már relatíve sokat tudtak, viszont magában a székesegyházban csak kisebb leletmentések folytak, kevés információ állt rendelkezésre a székesegyház alatti területről, az első pécsi katedrálisról. A főpásztor örömét fejezte ki, hogy a kutatás sok újdonságot hozott, s az jelentős mértékben hozzájárult az elmúlt évszázadok megismeréséhez.

A feltárt romokat szakszerűen visszatemetik a régészek, a kutatási eredményekről pedig információs tábla tájékoztatja majd a látogatókat a helyszínen.

A Pécsi Egyházmegye honlapján olvasható Tóth Zsolt és Buzás Gergely részletes beszámolója a székesegyház altemplomában végzett régészeti kutatás eredményeiről.

Forrás: MTI; Pécsi Egyházmegye

Fotó és ábra: Tóth Zsolt ásatásvezető (Janus Pannonius Múzeum)

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria