Várjuk a Szent István Társulat könyvhetén a NEK idején!

Kultúra – 2021. szeptember 3., péntek | 12:11

A koronavírus-járvány miatt elmaradt a keresztény könyvkiadók hagyományos seregszemléje, a Szent István Társulat könyvhete, ami rendkívüli népszerűségnek örvend az olvasók körében. Most, a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra időzítve, szeptember 4. és 12. között ismét megrendezik a budapesti Szent István-bazilika előtt.

A könyves pavilonok mindennap délelőtt 10 órától este 9 óráig várják az olvasókat kiadványaikkal. Természetesen a Magyar Kurír és az Új Ember is ott lesz a téren. Néhány újabb kötetünkre hívjuk fel Kedves Olvasóink figyelmét.

Ferenc pápa: Jó együtt! – Gondolatok házaspároknak és családoknak

Ez a „szöveggyűjtemény” a Szentatyának a családról szóló, különböző alkalmakon és helyeken elhangzott megnyilatkozásait tartalmazza. A szövegek stílusára jellemző, hogy Ferenc pápa a komoly, olykor súlyos jelenségeket érintő témákat nem drámai módon fogalmazza meg, hanem úgy, mint egy kiváló dramaturgiai érzékkel megáldott színműíró, aki tudja, hogy a kibontakozó és időnként válságos pontra jutó eseményeknek végül pozitív kimenetele lesz. A Szentatya vallja: „A férfi és a nő hitvesi-családi közössége a generatív nyelvtan, mondhatni az aranykötelék. A hit Isten teremtésének bölcsességéből meríti ezt: Isten nem egy öncélú meghittség gondozását bízta a családra, hanem a világ otthonossá tételének izgalmas tervét. A család áll a megmentő világkultúra kezdeténél és alapjánál, mely megment minket oly sokféle támadástól, rombolástól, gyarmatosítástól, mint amilyen a pénzé vagy a világot nagymértékben fenyegető ideológiáké. A család szolgál alapul ahhoz, hogy megvédjük magunkat!”

Hans Hellström: Svéd Szent Brigitta – Európa ismeretlen védőszentje

Svédországi Szent Brigitta (1303–1373) Skandinávia patrónája és Európa társvédőszentje. Hans Hellström a hazánkban kevésbé ismert szent életét mutatja be, és egyben a kort is, amelyben élt. 1999 októberében Szent II. János Pál Szent Benedek, Szent Cirill és Szent Metód után három nőt nyilvánított Európa társvédőszentjévé: Szent Brigittát, Sienai Szent Katalint és a Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta (Edith Stein) nővért. A lengyel pápa 2002-ben a Legszentebb Üdvözítő Rendje apátnőjének, Tekla Famiglietti anyának írt levelében fogalmazta meg: amikor Szent Brigittát Európa egyik védőszentjének nyilvánította, a hívők számára a „női szentség” egyedülálló példaképét akarta felmutatni, mert Brigitta „hűséges feleségként boldog életet élt, mintaszerű anya és bölcs nevelő volt; özvegyként szent életet élt; és végül életének új szakaszában egészen Istennek szentelte magát mások szolgálatára”. A kötet szerzője hozzáteszi: Brigitta lelkiségének sok dimenziója van, mind a szemlélődő, mind a tevékeny életben példát mutatott. Kiemeli Brigitta Istennek szentelt életének máriás dimenzióját, „hiszen Mária mint asszony a megváltás folyamatának középpontjában, annak szívében áll. Brigitta arra törekedett, hogy az emberek a kereszténység női ikonjának tekintsék a názáreti szüzet. Hívő feleségként, anyaként és apácaként Szűz Máriát követve minden helyzetben azon volt, hogy feltétel nélkül teljesítse Isten akaratát”.

Fehérváry Jákó: Hogy szívünk megegyezzék szavunkkal

Fehérváry Jákó OSB, a Sapientia Hittudományi Szerzetesi Főiskola tavaly kinevezett rektora 2010 óta állandó szerzője az Új Ember liturgiarovatának. A kötet az ott megjelent írások tematikus – Tér, Tárgyak, Színek, Test, Gyülekezet, Párbeszéd, Rítusok, Monostor, Közel, Zsinat, Történet, Idő, Zsolozsma, Esztendő – csoportosítását tartalmazza. A könyv szerzőjének liturgikus jegyzeteiből világossá válik számunkra, hogy a liturgia „A teljes ember jelenlétét, odaadását kéri, aki készséggel adja át szívét, hogy egyházában, egyházával dicsőítse az Istent. Így lesz a liturgia egész életünk istentiszteletének csúcsa és forrása, mintája és beteljesedése”.

Maria és Richard Büchsenmeister: Beszéljünk róla! – Szexuális nevelés a kisgyermekkortól a serdülőkorig

Napjainkban a legkülönfélébb módokon kérdőjelezik meg a hagyományos identitásokat – mint a családi kötelék, a nemzeti és a vallási hovatartozás –, sőt még a biológiai nemek létét is vitatják. Maria és Richard Büchsenmeister a felelős szexuális neveléshez szeretne támpontokat adni azoknak a szülőknek, akiknek gyermekei még a serdülőkor előtt állnak.

A könyv alapgondolata, hogy a szülőknek a szexuális nevelés terén is tudatosítaniuk kell elsőrendű felelősségüket, ugyanis ők hivatottak helyes és meggyőző utat mutatni gyerekeiknek a nemiséghez. Nem szabad megengedniük, hogy ezt a lehetőséget az úgynevezett szakértők vagy a média kivegye a kezükből. Az pedig egyértelmű, hogy „az értelmesen megélt szexualitás mindig összekapcsolódik a szeretettel”.

A kötet szerzői hangsúlyozzák: az apák pótolhatatlanok mind a gyerekek, mind az édesanyjuk számára. Az okos apa a feleségével való jó kapcsolatba fekteti a legtöbb energiáját. Ebből ő maga is erőt merít, a gyerekneveléshez is. A szeretetkapcsolat segít, hogy sok fáradságot elviseljen, türelmes legyen nehéz helyzetekben, és kész legyen újrakezdeni, ha a családi életben valami nem sikerült. A szülők szeretetkapcsolata a nevelés lelke.

Anselm Grün: Harcos és szerelmes – A férfi útja önmagához 

A német szerző bencés szerzetes, teológus, napjaink egyik legismertebb és rendkívül népszerű lelkiségi írója. Könyvének kiindulópontja, hogy Németországban az elmúlt húsz évben egyre több férfi kezdett el foglalkozni a férfiidentitás kérdésével. A feminista mozgalom sok nő öntudatát megerősítette, és ez kérdéseket vetett fel a férfiakban is. Könyvében Anselm Grün bibliai férfialakok nyomán mutatja be azt az utat, amelyet végigjárva a férfiak megtalálhatják saját identitásukat. A kötethez Hodász András atya írt ajánlást, kiemelve: „Ez az utazás nemcsak a fiúknak és férfiaknak izgalmas, hanem mindenkinek, aki jobban meg akarja érteni a férfiak világát és Jézus életének férfias motívumait, amelyekről olyan ritkán beszélünk prédikációinkban.” A könyvet Németh Attila fordította.

Szöveg: Bodnár Dániel

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. szeptember 5–12-i összevont számában jelent meg.

Kapcsolódó fotógaléria