Veszprémbe érkezett a „Boldogasszony” vándorkiállítás

A 2014. szeptember 14. és 2015. szeptember 15. közötti időszakra Jakubinyi György gyulafehérvári érsek jubileumi Mária-évet hirdetett a csíksomlyói kegyszobor készítésének 500. évfordulója alkalmából. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet ekkor indította útjára Budapestről a Boldogasszony-vándorkiállítást, hogy a tárlat értelmezést adjon a  kollektív emlékezetünkben élő összetett és sokrétű Boldogasszony-képről.

A királynék városába, ha úgy tetszik, ez a kiállítás hazaérkezett – fogalmazott a megnyitón Némedi Lajos alpolgármester, aki kiemelte, a tárlaton kiállító magyar művészek a Kárpát-medencéből és a diaszpórából legalább 55 különböző oldalról mutatják be Szűz Mária és a magyarság ezeresztendős kapcsolatát.

„A Boldogasszony-kiállítás jóval több egy fontos művészeti és kulturális eseménynél, jelentősége spirituális, hiszen a Boldogasszony kapcsolata a magyarsággal szellemi természetű, és semmi máshoz nem hasonlítható. Ez a tárlat már vándorkiállítás jellegéből fakadóan magában hordozza a magyarság évezredes sorsát, amely maga is vándorlás, történelmi és spirituális értelemben. Ahogy a Boldogasszony-kultusznak, úgy a tárlatnak is megtartó ereje van közösségeink, a magyarság számára” – emelte ki az alpolgármester.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke elmondta, 2014-ben a budapesti Várkert Bazárból indult útjára a tárlat, hogy művészi, lelki és szellemi kapocsként kösse össze a Kárpát-medencében szétszórt magyarságot. A máriás lelkület, amit a kiállítás közvetít, bejárta az egyházmegyéket Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken, Kárpátalján, de a Kárpát-medencén kívül, Częstochowában is megfordult már. „Mária mindig Jézus és az apostolok mellett volt, ezért reméljük, hogy ősszel »ad limina apostolorum«, Péter sírjához, azaz Rómába is elzarándokol. A Boldogasszony-kiállítással intézetünk Mária köntösébe öltöztette a teljes Kárpát-medencét, ezzel Szent István-i küldetést teljesít, aki azért ajánlotta Máriának Magyarországot, hogy gondos édesanyaként őrizze és védje mint gyermekét az akkor még valóban gyerekcipőben járó keresztény magyar nemzetünket” – fogalmazott Szász Jenő.

Márfi Gyula veszprémi érsek köszöntőbeszédében arról szólt, hogy a magyarság megmaradásának záloga a keresztény hit megőrzése, ezen belül pedig a Szűz Máriával azonosított Boldogasszony tisztelete. „Európában ma támadják a kereszténységet, a hazaszeretetet. A Boldogasszony-kultusz és a keresztény élet pedig éppen ezt a két célt szolgálja, egyrészt egyfajta nemzetköziséget jelent, ugyanakkor ezekben kifejeződnek a nemzeti jellegek is. Ahogy a magyar tiszteli Szűz Máriát, az a magyar művészet, ahogy a többi nép tiszteli, az pedig az ő stílusuk szerint történik. Egység és sokféleség” – fogalmazott a főpásztor.

A festőművészek, grafikusok, szobrászok, textilművészek, keramikusok, valamint más művészeti ágakban tevékeny neves alkotók, például Cseh Tamás dalszerző vagy Makovecz Imre építész által örökül hagyott, a Szűzanyát különböző és különleges formában megjelenítő művek március 17-ig tekinthetők meg a Szaléziánumban.

A megnyitóról szóló beszámoló tejles terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír