Zoomolj rá a kisszebeni szárnyasoltárra!

A kisszebeni szárnyas oltár honlapján megismerhetjük a remekmű művészettörténeti hátterét, Kisszebent, a kiállított főoltár mostani helyszínét a Budavári Palotában, a szárnyasoltárok felépítését és jelentőségét. Betekinthetünk az oltár restaurálásának folyamatába, bele is zoomolhatunk az oltárba, elolvashatjuk egy jezsuita szerzetes gondolatait a liturgikus színfalról, és megérthetjük, hogy hitvallásunk egyes sorai miként függnek össze az oltárképpel. A pedagógusok feladatsorokat találhatnak különböző korosztályok számára akár történelem, akár vizuális kultúra tantárgyakból, de múzeumpedadógiai online foglalkozásban is lehet része a látogatóknak.

Az egyedülálló virtuális kiállítás ITT tekinthető meg.

* 

Ahogy a bemutató szövegéből megtudhatjuk, Kisszebenben 1461-ben nagy tűzvész pusztított, amelyben megsérült a főtéren álló, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemplom is. A tűzvészt követően Mátyás király az éves adók elengedésével több alkalommal segítette a város újjáépítését. Átépítették, bővítették a plébániatemplomot, és az 1500 körüli évtizedekben készült a késő gótikus berendezés jelentős része is. 

A magyarországi szárnyasoltárok között az egyik legjelentősebb a kisszebeni, melyet a hétköznapi oldalt díszítő képek keretére írt felirat szerint 1496-ra datálhatunk. Méretben és pompában csupán a valamivel korábbi, az 1470-es évekre keltezhető kassai Szent Erzsébet-főoltár, valamint a Pál lőcsei mesterhez köthető, a 16. század második évtizedében készített Szent Jakab-főoltár mérhető hozzá. Mindazonáltal a kisszebeni a jelenleg múzeumban őrzött szárnyasoltárok legnagyobbika. 

A főoltár szekrényében három szobor kapott helyet: a Gyermekét karján tartó Szűz Mária mellett balra a templom nevét adó szentet, Keresztelő Szent Jánost, jobbra Szent Péter apostolt ábrázolták. Az oltárszekrényt keretező négy fülkében a középkori ikonográfiai hagyományoknak megfelelően Szűz Mária mennyei udvartartásának tagjai, a közkedvelt vértanú szüzek ábrázolásait találjuk, középen fent, kettős baldachin alatt a vizitáció jelentetét. A gazdagon aranyozott ünnepi nézet táblaképein Keresztelő Szent János legendájának nyolc epizódja tárult a hívek elé. A főoltár ikonográfiai különlegessége a hétköznapi oldal képsorában rejlik, amely a magyarországi oltárművészetben, sőt ebben a műfajban szélesebb körben is példa és párhuzam nélkül áll: a képsor az apostoli hitvallás, a Credo tizenhat epizódra bontott, a szöveget pontosan követő, hittételről hittételre haladó ábrázolása, mondhatni illusztrációja.

Forrás és fotó: Szépművészeti Múzeum, Budapest

Magyar Kurír