Böjte Csaba: Üljünk együtt az Úr asztalához!

„Száz évvel ezelőtt, Trianonkor szétszakadt valami, ami összetartozott. Száz évvel ezelőtt úgy érezték az itt élő népek, nemzetek, hogy külön-külön jobb lesz, mint együtt. Ennek a válásnak sok szomorúsága, fájdalma volt” – mondta a Kossuth Rádióban a kongresszus egyik hírnöke.

A ferences szerzetes felidézte azt is, hogy a hitnek milyen nagy szerepe volt a történelem során a megbékélésben és a kiengesztelődésben. Elmesélte, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc után kilenc esztendővel Scitovszky János esztergomi érsek Pozsonyból több tízezres zarándoklatot vezetett Mariazellbe, hogy a Magyarok Nagyasszonyának áldását kérje egyházára és hazájára. Világi résztvevők is csatlakoztak az érsekhez, összesen 25 ezren indultak el a közös útra. Ferenc József és a bécsi udvar megrettent a magyarok búcsújárásától, és kormányellenes tüntetésnek bélyegezték azt. Valójában egy hatalmas népünnepély lett a zarándoklatból, az emberek gyümölcsöt, élelmet vittek, megvendégelték egymást, és a magyar és osztrák főpapok, világiak közösen imádkoztak a békéért.

Böjte Csaba úgy vélte, ezt a térséget valamilyen szinten elkezdtük Jézus Krisztus szeretetével, fényével összekovácsolni, kibékíteni. A NEK egyik hírnöke reményét fejezte ki, hogy Ferenc pápa is ellátogat a világeseményre.

Csaba testvér úgy fogalmazott:

„Azt szeretném, hogy legalább félmillió, egymillió ember összegyűljön Budapesten szeptember 13–20. között. Valóban tudjunk hitet tenni, hogy Istennel, egymással, közösségben, békében tündérkertté tudjuk változtatni a Kárpát-medencét. Nem látok egyetlen okot sem, ami azt bizonygatná nekünk, hogy jobb külön-külön, mint együtt. A határokat hagyjuk, ahol vannak, de legalább üljünk egy asztalhoz, szeretetben. (…) Sok múltbeli sérelem felhánytorgatása helyett, hogyha együtt tudnánk közösen előre nézni, az nagy diadalma lenne a reménynek, a békének, egy új hajnal kezdetének.”

Forrás és fotó: NEK Titkárság

Magyar Kurír