Erdő Péter a premontrei rend jubileumi miséjén: Szent Norbert 900 éves öröksége ma is időszerű

Megszentelt élet – 2021. február 10., szerda | 17:19

Rendjük alapításának 900. évfordulóját ünneplik a premontreiek. Az alapító Szent Norbert és első követői 1121 karácsonyán tették le ünnepélyes fogadalmukat a nyugat-franciaországi Prémontré völgyében. A Magyar Premontrei Cirkária szervezésében február 10-én, Boldog Hugó apát emléknapján koncelebrált ünnepi hálaadó szentmisét mutatott be Erdő Péter bíboros Budapesten, a Szent István-bazilikában.

A rendalapítás évfordulóját a premontrei közösségek jubileumi évvel ünneplik, mely 2020. advent első vasárnapjától 2022. vízkereszt napjáig tart.

A hivatalos nyitóeseményre február 10-én, Boldog Hugó, az első premontrei apát  emléknapján, szerdán délelőtt került sor: a Magyar Premontrei Cirkária szervezésében mutatott be ünnepi hálaadó szentmisét a budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás a magyar premontreiek elöljáróival, Balogh Péter Piusz vikáriussal, gödöllői apáttal, Ullmann Péter Ágoston emeritus perjellel, Fazakas Zoltán Márton csornai apáttal, Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki apáttal együtt – Isten áldását kérve a rend jövőjére.

A szertartáson celebrált még többek között Michael August Blume pápai nuncius, Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita, Snell György esztergom-budapesti segédpüspök és Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát.

A szentmisén harmadrendi premontreiek, a rend intézményeinek és premontrei kötődésű települések képviselői is részt vettek.

A megjelenteket Ullmann Péter Ágoston emeritus perjel köszöntötte, kiemelve: a magyar Egyház és az egész Kárpát-medence kereszténysége a premontreiekkel együtt ad hálát a rend közel kilencszáz éves magyarországi jelenlétéért. Az emeritus perjel a megjelentek imáit kérte, hogy a premontreiek a többi szerzetesrenddel együtt továbbra is hatékonyan szolgálhassák a rájuk bízottak és az egész magyar nép földi boldogulását és üdvösségét.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta: a magyarországi premontrei rend hazánk múltjának, jelenének és hisszük, hogy jövőjének is fontos része. Külön megköszönte a premontrei rend női és férfiágának is, hogy szociálisan rászoruló embereket ápolnak, gondoznak, egyben hitet adnak és irányt mutatnak a zarándokoknak és azoknak is, akik Istent keresik. Az államtitkár leszögezte: a magyarországi premontrei rend tevékenységére ma is jellemző az, amit az 1905-ben elhunyt csornai prépost, Kunc Adolf fogalmazott meg: „Istent és hazát szolgálni nemzeti nevelés által.” Erre óriási szükség van a mai világban is, amikor vannak a hitet és a kereszténységet rombolni akaró erők. Ezeket vissza kell utasítanunk. Be kell bizonyítanunk, hogy a kereszténység a másik embert szolgálja, és nem mások ellen cselekszik. Ebben a küzdelemben továbbra is számítunk a premontrei rendre, annak férfi- és női ágára egyaránt – mondta az államtitkár.

A szentmise homíliáját Erdő Péter bíboros, prímás mondta.

Erdő Péter bíboros prédikációját teljes terjedelmében közöljük.

Főtisztelendő Apát urak, Államtitkár úr, kedves paptestvérek, Krisztusban kedves testvérek!

Tavaly volt 900 esztendeje annak, hogy megszületett a Premontrei Kanonokrend. Igaz ugyan, hogy nem előzmények nélkül jött létre, az is igaz, hogy az alapítás különböző eseményei és mozzanatai későbbi évekre esnek, például 1126-ra, amikor II. Honóriusz pápa megerősítette a premontrei közösség életformáját és szabályzatát. Azonban 1120-ban Xanteni Norbert, vagyis Szent Norbert Prémontrében vándorprédikátorként kolostort alapított. Az ősegyház ideáljai vezették. Papok és más klerikusok köré férfiak és nők gyűltek össze istentiszteletre. Közös munkával keresték kenyerüket. Gondozták a betegeket, a szegényeket és a zarándokokat. Vezérfonalként Szent Norbert átvette az ágostonos regulát és egy akkoriban Szent Ágostonnak tulajdonított kolostori szabályzatot, amely útmutatást tartalmazott a közös imádságra, munkára, a hallgatásra, a gyakori böjtre. Mivel vezeklő ruháját fehérítetlen gyapjúból készítette, ez lett a rendi viselet mintája is. Társai először 1121-ben tettek fogadalmat. Műve pedig az 1126-os pápai jóváhagyás után terjedésnek indult szerte Európában.

Szent Norbert legfőbb gondja a viszályok kibékítése, a szegénység megtartása és az apostoli élet előmozdítása volt. A mai evangéliumban Jézus kitörő örömmel dicsőíti az Istent, mert személyének és tanításának titkát elrejtette a bölcsek és okosak előtt, de kinyilvánította a kicsinyeknek. Megismertetni az Atyát az emberiséggel – ez Krisztus kinyilatkoztató műve. De magának Jézus Krisztusnak a titka is, hogy benne Isten jelent meg az emberiség körében, részét alkotja annak az örömhírnek, amit az Egyház hirdet a nemzetek között. Amikor Szent Norbert az apostoli tevékenységet tűzi ki célul társai elé, az evangélium hirdetésének munkatársa lesz. Minden nagy rendalapító, minden új karizma az Egyház életében azt segíti elő, hogy Krisztus tanítványai teljesítsék küldetésüket az emberiség körében a történelem során.

Szent Norbert öröksége ma megint időszerű. Rendjének kolostorai pusztultak el a reformáció idején, hazánkban a török korszak is a szerzetesség pusztulásához vezetett. II. József pedig hatalmi szóval oszlatta fel a rendeket. Magyarországon a középkorban számos premontrei közösség létesült, a barokk kori újjászületés a rend lelkipásztori, tudományos és kulturális hírének megalapozója lett. A jozefinizmus utáni újra indulás és az első világháború után az országhatárok drámai átrendezése új helyzetet hozott. Nagyvárad és Jászó a magyar határon kívülre került.

Felértékelődött Gödöllő és Csorna szerepe. A Premontrei Kanonokrend mint kiváló tanítórend is hírnevet szerzett magának. A kommunizmus évtizedeiben hazánkban újra eltörölték a rendet, de egy életképes csoport külföldre távozott, és Kaliforniában hozott létre virágzó apátságot.

A mai egyházi életben különösen aktuálisnak látszik a rend örökségéből a liturgia tisztelete, szépsége és szeretete, de fontos küldetés lehet a megújuló apostoli tevékenység is. Különösen fontos a szegények és rászorulók gondozása, amely szolgálatot a rend női ága végzi, példamutató módon. Nem is csupán a premontreiek, hanem általában a kanonokrendek olyan lelkipásztori és apostoli modellt jeleníthetnek meg, amely bizonyos szempontból alternatívat kínál a plébániai rendszer hagyományos formája számára, illetve korszerű módon kiegészítheti azt. Papi közösség, hozzá csatlakozó világiakkal, kiváló liturgikus és imaélet, és aktív lelkipásztori jelenlét egy-egy nagyobb régióban olyan életforma lehet, amelyre már látunk is vonzó példákat. Mert

az emberek megérzik, ha valahol egy közösség élete a hit és a szeretet ritmusára jár.

Ha pedig ez a közösség nem az elzárkózó életet választja, hanem lelkipásztori felelősségtudattal megnyílik a környező világ felé, akkor a mai idők jelévé válhat, és lényeges részt kaphat az egész Egyház küldetésének teljesítésében.

Ennek az eleven küldetésnek a kegyelmét adja meg Isten Szent Norbert mai követőinek, a férfi és a női közösségeknek, Egyházunk és egész népünk javára. Ámen!

*

A szentmise végén Balogh Péter Piusz vikárius, gödöllői apát mondott köszönetet minden jelenlévőnek.

Kiemelte: nagyon fontos számukra ez az év, és remélik, hogy sok kegyelemben lesz részük, tervezett programjaikat, ünnepségeiket megtarthatják. Rendtörténeti kiállításra készülnek, amelynek helyszíne a Magyar Nemzeti Múzeum lesz. Szent Norbert és Szent Ágoston emléknapja környékén, júliusban és augusztusban a közmédia premontrei tematikus napokat tart majd, hogy ezzel is hírül adja, amit a rend ma tesz hazánkért, az itt élő emberekért. A Magyar Posta pedig a premontreiekkel kapcsolatos bélyegeket bocsátott ki, hozzájárulva ahhoz, hogy Szent Norbertről többet tudjanak meg az emberek.

A gödöllői apát Isten áldását és Boldog Hugó apát közbenjárását kérte a jelenlévőkre, s így búcsúzott: „Maradjunk továbbra is Istennel együtt, az emberek között.”

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria