Fogadj el engem, Uram, ígéreted szerint – Búcsút vettek Pekó M. Adrien nővértől

Megszentelt élet – 2020. október 28., szerda | 20:59

Pekó M. Adrien nővér, a Boldogasszony Iskolanővérek egykori általános tanácsosa és 1997–2005 között a magyarországi rendtartomány tartományfőnöknője szeptember 23-án hunyt el. Temetése október 24-én volt, melyről Lobmayer M. Judit tartományfőnöknő írását olvashatják.

Kongregációnk születésnapján, október 24-én búcsút vettünk Adrien nővértől. Gyászunkat vigasztaló örömre fordította az Úr a szentmiséből áradó kegyelemmel, Kondé Lajos atya felemelő gondolataival, a szegedi dómban egybegyűlt imádkozó közösség megtartó erejével, a temető fái közt beszűrődő szelíd őszi napsütéssel.

Részlet Kondé Lajos, a szegedi dóm plébánosa, a Szeged-Csanádi Egyházmegye pasztorális helynöke szentbeszédéből.

Egy élet beteljesedett, lezárult, a színeváltozás szemlélése közben. Kodolányival szabadon mondhatod: „...a Mestert néztem. Vakítón ragyogott, mint a kristály. Hangok zizegtek a levegőben. Mintha láthatatlan selymet bontogatnának másvilági kezek, vagy pehelyvékony üvegeket döntenének halomra. A fény megszólalt. A fehér, a piros, az arany, a zöld, a viola... Felülről, alulról, minden irányból egyszerre zengtek a színek, s a hangok betöltötték a világot. Hallottad, értetted, pedig nem héberül és nem arámul, nem is görögül szólt, hanem mint a zene, belülről, ahol nincsenek szavak és fogalmak: »Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik...«”

A színeváltozás eseménye nagy átmenet. Te már mondhatod Ozeással színről színre: „Én Istenem!” Te már beléptél a Hajlékba! Ez a Hajlék azonban nem a Karolina második emeletén van. Ez a Hajlék nem a Patronában van. Már nem te kínálod hellyel a betérőt, hanem téged kínálnak hellyel Isten országában. Nem neked kell meghallgatni másokat, hanem téged hallgatnak. Téged hallgat a szentek közössége, téged hallgatnak a szeretteid, akik már elmentek, a nővérek, akiktől már búcsút vettünk. És a legszeretettebb meghallgatód, a téged meghívó Atya.

Elmondhatod: „Ott vagyok jó helyen, ahová az Isten vezet.” De engedtessék meg nekünk egy szerény kérés. Mondd el kérésünket a végtelen Istennek. Gondoljon a 187. születésnapját ünneplő nővérközösségre, hogy hittel, szeretettel, bátran tudják teljesíteni mindazt, amit a rendalapító elkezdett. Küldjön munkásokat szőlőjébe!

Kondé Lajos prédikációja teljes terjedelmében ITT olvasható.

A nővérközösség körülvette a ravatalt, és elénekeltük azt az imádságot, melyet a fiatal nővérek fogadalomtételén, illetve fogadalomújításkor szoktunk a hagyomány szerint énekelni. Ezzel fejeztük ki, hogy hitünk szerint a halál nem más, mint odaadott életünk beteljesedése: egy végső igen kimondása Isten hívására.

Suscipe me Domine,
Secundum eloquiom tuum,
Et vivam,
et non confundas me,
ab expectationem mea.

Fogadj el engem, Uram
ígéreted szerint,
akkor élni fogok.
És ne vess el engem
a Te színed elől!

(Zsolt 119,116)

Adrien nővér tavaly ünnepelte fogadalomtételének aranyjubileumát. Az akkor kapott gyertyát Szaniszla nővér mint egykori novíciatárs tartotta kezében a Suscipe éneklése közben.

Még az a kedves epizód is belefért Adrien nővér közelségének fogható megtapasztalásába és a rá jellemző derűs életszemléletbe, hogy egy galamb az oltárhoz röppent, békésen sétálgatott a ravatal körül, majd csipegetni kezdte a virágokat.

A hamvakat a Boldogasszony Iskolanővérek közös sírjába helyezték el. Amikor hetven évvel ezelőtt még Szegeden volt a rend anyaháza, sok-sok nővért temettek itt el. Az ő emlékük is körülvett bennünket. Hálásak vagyunk a ferences atyáknak, akiket Bezzegh Kelemen atya képviselt. Nagylelkűségüknek köszönhetően az általuk fenntartott temetőben testvéri ajándékként fogadhattunk minden temetés körüli teendőt.

Hálásak vagyunk, hogy a járvány ellenére oly sokan eljöttek, családtagok, társult tagok, barátok, kollégák, egykori tanítványok és szeretetotthonunk ápolónői.

Pekó M. Adrien nővér nekrológja ITT olvasható.

Forrás és fotó: Boldogasszony Iskolanővérek

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria