Jelet kért, pap legyen-e – Teréz anya mellé került a repülőgépen

Az India és Kína között fekvő dél-ázsiai országnak mintegy 800 ezer lakosa van. A Bhutánban élők háromnegyede buddhista, közel egynegyedük hindu vallású. A keresztények a népesség kevesebb mint egy százalékát teszik ki.

Kinley Tshering buddhista családba született. Szülei már gyerekként kolostorba adták, buddhista szerzetesnek szánták – mégis katolikus oktatást kapott. Az 1960-as évek elején nem volt sok jó iskola Bhutánban, ezért családja katolikus iskolába küldte, az indiai Dardzsilingbe. A Szent József Clunyi Nővérei által vezetett intézményben, majd a jezsuiták által vezetett középiskolában tanult. Kilencedikes volt, amikor megkeresztelkedett, katolizált. A családja kezdetben megdöbbent, ellenállt, de mára elfogadták Tshering hivatását.

Bengaluruban, a jezsuita Szent József Kollégiumban és Mumbaiban, a St. Xavier’s College-ban volt diák; a bengalurui Indian Institute of Managementben végzett. Üzletemberként kezdett dolgozni, de nem volt elégedett az életével, valami hiányzott a teljességhez.

Komolyan fontolgatni kezdte a katolikus papi hivatást, s ehhez jelet kért Istentől. 1985-ben a Haidarábádból Kalkuttába (Kolkata) induló repülőjárat fedélzetén észrevette, hogy a mellette imádkozó apáca Teréz anya. A szerzetesnővér néhány szót váltott a fiatalemberrel, aki elmondta dilemmáját. Teréz anya arra bátorította, hogy mondjon igent.

Tshering hangsúlyozza, hogy a találkozás nem lehetett véletlen, inkább gondviselésszerű, ami az egész életét megváltoztatta. 1986. július 21-én csatlakozott a jezsuita rendhez; a noviciátust Dardzsilingben végezte. Később még egyszer találkozott Teréz anyával, egy októberi kalkuttai látogatáson, 1995-ben. Ekkor már felszentelt pap volt. Teréz anya örült, és elmondta, hogy az elmúlt tíz évben imádkozott a fiatalemberért.

Tshering 33 évet töltött Dardzsilingben: egy főiskola és két iskola igazgatója volt, majd a jezsuiták dardzsilingi tartományának elöljárója lett.

Hazájában a kicsiny katolikus közösséget támogatja, vasárnaponként szentmisét mutat be. Nem ismer más bhutánit, aki katolizált volna; a kis számú katolikus mind nepáli származású. Ugyan a negyedik bhutáni király garantálja a vallásszabadságot, a keresztények még nem tartoznak a hivatalosan elismert felekezetek közé. Tshering szerint bizonyos „fundamentalista keresztények kontraproduktívak a vallási párbeszéd szempontjából. Provokálnak, és fondorlatos módon próbálnak evangelizálni”.

Annak ellenére, hogy Teréz anya óriási hatást gyakorol a világra és személyesen rá is, Tshering vallja, hogy egyetlen lelkivezetője van: Jézus. „A többiek pusztán emberek.”

Forrás és fotó: Aleteia.org; Jezsuita.hu

Magyar Kurír