Lectio divina estet tartottak a budapesti Sziklatemplomban

Az április 15–17-én a budapesti Sziklatemplomban tartott elmélkedéseket Győrfi Szabolcs pálos szerzetes vezette be. Kiemelte annak fontosságát, hogy Cassianus írásaival láthatóvá és hallhatóvá teszi azt, ami a lélek rejtekében van.

Az elmélyülést Bíró Ferencné Gesztelyi-Nagy Judit fuvolajátéka segítette.

Az estnek folytatása is lesz: júniusban Pécsett, július 21-én Salföldön, a pálos kolostor főünnepén tartanak lectio divina estet. A salföldi búcsú esti szentmiséjét a Cassianusszal foglalkozó előadás, majd közös virrasztás követi.

* * *

Johannes Cassianus a 4. században élt. Soha nem avatták szentté, bár a középkorban szentként tisztelték. 360 körül született a mai Franciaország területén. Sok időt töltött Betlehemben és azok között az egyiptomi remeték között, akik elhagyták a világot, és kimentek a pusztába, a sivatagba, hogy ott éljék meg az Istennel való mély kapcsolatukat. Amikor visszatért Európába, rendszerezte a sivatagi atyák tanítását, mindazt, amit tőlük tanult.

Johannes Cassianus korában még nem vált ketté a keleti és nyugati egyház. Azt a bölcsességet és tudást, ami a sivatagi atyák hatására Cassianusban kikristályosodott, egységbe foglalta, és továbbadta. Az egyiptomi atyák tanításai Cassianus mester tollából nagy hatást gyakoroltak kortársaira is: Szent Ágostonra, később Szent Benedekre, a bencés regulára, Szent Domonkosra, Loyolai Szent Ignácra, és a későbbi századok Krisztus-követőire is. Tanításai korunkban is aktuálisak.

Remete Szent Pál, a pálos rend védőszentje is egyiptomi sivatagi remete volt, és így ő is a sivatagi atyák tanításai szerint élt. A pálos szerzetesek őrzik e tanításokat, és ma is ezek szerint élnek.

Szöveg: Papp Orsolya

Fotó: Magyar Pálos Rend

Magyar Kurír