Magyarországra látogat Laurence Freeman OSB, korunk kiemelkedő tekintélyű lelkiségi mestere

A készület jegyében Gérecz Imre OSB Kortárs monasztikus szerzők című írását adjuk közre az alábbiakban.

Laurence Freeman nevét 2010-ben egy washingtoni könyvesboltban fedeztem fel. Három könyvet hoztam haza, ami e tengerentúli világban megszólított: így az ő The Selfless Self című elmélkedésgyűjteményét is, ami a Szentírás olvasásából és a szemlélődő imádságból táplálkozva olyan minőségű emberi hangot ütött meg, amivel ritkán találkozom. Később a római Szent Anzelm Egyetemen egyszer az a hír jutott el hozzám, hogy Laurence atya éppen ott tartózkodik az Aventinus-dombon, és előadást tart. Akkor láttam őt először élőben. A hit évében a hűségről beszélt. Egyszerű szavakat használt, mégis erő és békesség sugárzott a jelenlétéből.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a The World Community for Christian Meditation világszervezetét vezető olivetánus szerzetes korunk egyik legismertebb bencés lelki írója és előadója. Magyarországon mégis keveset hallani róla. Ezért nagy öröm számomra, hogy tavaly óta a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor gondozásában, Görföl Tibor értő fordításában, Belső fény címmel magyarul is hozzáférhetővé vált az egyik alapműve.

Idén szeptember 21-én, hétfőn Pannonhalmán látjuk vendégül, ahol a nagyközönség is személyesen találkozhat vele.

Laurence Freeman munkássága a szerzetesség nyugati monasztikus közösségeinek (bencések, ciszterciek, trappisták, Taizé, Bose és mások) világába illeszkedik, amelynek néhány szereplőjét a magyar keresztény olvasóközönség is jól ismeri. Melyek azok a fő sodrásirányok, amelyek mentén a monasztikus lelki írók az elmúlt évtizedekben alkottak? Milyen lelki ösvényekre hívják meg az Istent keresőket? Milyen könyveket vegyünk kézbe, ha e gazdag kínálatból friss és hiteles lelki olvasmányokra vágyunk?

Hosszasan lapozhatnánk a Szent Benedek Regulájához és az ókori szerzetesatyák hagyományához kötődő írásokat. A liturgiával foglalkozva is megkerülhetetlen szerzőkkel köthetünk ismeretséget. Most viszont szorítkozzunk az imádság és a belső élet témáira! Tekintsük át, miképpen válik a kortárs monasztikus szerzők számára a Szentírás olvasása, az önismeret és a csend a lelki élet eszközévé. Ennek nyomán Laurence Freeman szellemi világa is pontosabban érthető és könnyebben elhelyezhető lesz a kortárs lelkiségi irodalom színterén.

1. Az Ige olvasói

A monasztikus hagyomány kincse a Szentírás imádságos olvasása, a lectio divina módszere. Többek között García M. Colombás, Basil Pennington és Enzo Bianchi is vállalkozott rá, hogy közérthető bevezetést írjon erről az imaformáról. Olasz nyelvterületen lectio divina néven illetik a vezetett biblikus elmélkedéseket és az azokat tartalmazó lelkiségi irodalmat is. Ennek népszerű gyakorlója volt Anna Maria Canopi, a San Giulio szigetén alapított Mater Ecclesiae Apátság karizmatikus apátnője, az 1993-as pápai keresztút szerzője, aki 2019-ben éppen Szent Benedek nyári ünnepén hunyt el.

2. A lelki élet mesterei

Nehéz lenne teljes áttekintést adni a világhírű német bencés, Anselm Grün több száz tételes bibliográfiájáról. Anselm atya a keresztény és főleg szerzetesi hagyomány, illetve a modern lélektan párbeszédéből olyan spirituális utakra hív, amelyek az egyre mélyülő önismeret által visznek egyre közelebb önmagunkhoz és Istenhez. Munkái között vannak a szerzetességhez szorosabban kapcsolódó kötetek, az imádságról szóló elmélkedések és általánosabb önismereti témájú olvasmányok is. Münsterschwarzach lelkigyakorlatos házában számos kurzus és lelkigyakorlat vezettek munkatársai is, így többek között Fidelis Ruppert apát úr vagy éppen a több egyházmegye papjait kísérő pszichoterapeuta Wunibald Müller. Német nyelvterületen népszerűek még Notker Wolf emeritus prímás apát és a svájci Martin Werlen, Einsiedeln egykori apátjának írásai is. Klasszikus bevezetés a szerzeteséletbe Corona Bamberg herstellei szerzetesnővér könyve.

De a kisebb nyelvekhez tartozó szerzetesírókat se hagyjunk figyelmen kívül! A norvég katolicizmus ma talán legismertebb alakja a trappista Erik Varden, aki első könyvét a magányról és a szenvedésről írta. A Tynec apátságához tartozó népszerű lelki író, Leon Knabit 2011-ben az Év Blogja díjat is megkapta Lengyelországban. Magyarországon Várszegi Asztrik lelkigyakorlatai, Fehérváry Jákó liturgikus jegyzetei, a tihanyi Korzenszky Richárd elmélkedései vagy a bakonybéli Baán Izsák írásai sokakat gazdagítanak.

3. Az imádság emberei

A monasztikus lelkiség másik tartóoszlopa a csend. Angolszász környezetben az ókori szerzetesi irodalom (Cassianus, Evagriosz) és a Megnemismert felhőjének középkori tanításai nyomán járva sokak lelki életében meghatározó volt az a felfedezés, hogy a kontempláció nem csak az ortodoxia (Jézus-ima) és a keleti vallások (meditáció) sajátossága. A londoni születésű John Main kis meditációs csoportokat gyűjtött maga köré. Ezekből született meg a szemlélődő imádságot gyakorlók világméretű és ökumenikus szervezete a World Community for Christian Meditation. A szervezet irányítását, továbbá a légzésre és a szent szó (mantra) ismételgetésére alapozó imádságos technika tanítását Laurence Freeman vitte tovább.

Munkásságuk a vallásközi párbeszéd szempontjából is megkerülhetetlen. Így az angol bencés Bede Griffiths a hinduizmus, az amerikai trappista Thomas Merton a buddhizmus felé nyitotta meg a párbeszéd ösvényeit. A bécsi születésű amerikai bencés David Steindl-Rast pedig a meditáció és a hála életalakító erejéről tanított. Az amerikai trappisták között meg kell még említenünk Thomas Keating és Basil Pennington nevét, akik szintén a szív mélyére és a végtelen Istennel történő egyesülésre vezető kontempláció, a centering prayer, a középpontba vezető ima módszerének tanítói voltak.

A kontempláció mellett az imádság más megközelítéseit adják olyan „kötelező” olvasmányok, mint a bencésből lett ortodox remete, Gabriel Bunge könyvei. 2018-ban az olasz olivetánus Luigi Gioia imádságról szóló könyve lett a Canterbury érsek által olvasásra ajánlott Lent Book. Mélyen spirituális szöveg André Louf trappista apát tanítása a Lélek szerinti imádságos életről, akinek könyvei magyarul is olvashatók.

Gazdag könyvtár a kortárs monasztikus lelki írók és mesterek munkássága. Aki szívesen választana belőle lelki olvasmányt, a böngéssze át ezt a válogatott OLVASMÁNYLISTÁT. Szeptember 21-én pedig látogasson el hozzánk Pannonhalmára!

Fotó: WCCM

Magyar Kurír