Matilde Salem vigyázza Szíria népét

Megszentelt élet – 2018. február 28., szerda | 17:11

Február 27-én emlékezett az Egyház Isten szolgálójára, Matilde Salemre, arra az aleppói születésű szíriai asszonyra, aki a város szegény fiataljainak és az ott szolgáló szaléziaknak nagy támogatója volt.

Matilde Chelot Salem 1904. november 15-én született egy jómódú aleppói családban. 1922-ben, 18 éves korában feleségül ment egy gazdag üzletemberhez, Georges Elias Salemhez. A boldog házasság örömét azonban elhomályosította, hogy férje sokat betegeskedett, és nem lehetett gyermekük.

1944-ben Matilde megözvegyült, és azonnal felismerte, hogy új életet kell kezdenie. Ekkor ébredt rá valódi hivatására. Elutasította egy újabb házasság és az anyaság lehetőségét, és helyette a legnagyobb szeretettel teljesen odaajándékozta magát felebarátainak, határtalan elkötelezettséggel a szegények, a rászorulók felé fordult. A város szegény fiataljaival úgy bánt, mintha az édesanyjuk lenne. Aleppó görögkatolikus érsekével, Isidoro Fattallal együttműködve elkötelezte magát, hogy azzal a jelentős tőkével, amit sikeres üzleti befektetései révén szerzett, megvalósítja a nagy tervet, amit férje, Georges hagyott rá örökül. 1947-ben a Georges Salem Alapítványt a szaléziakra bízta, és ettől kezdve ők lettek az otthona és családja.

Matilde házat építtetett az intézet mellé. Idehozatta férje földi maradványait, és később őt is itt temették el. Rövid időn belül az aleppói gyerekek „Margit mamájává” vált. Rengeteg lelki élménnyel gazdagodott: szalézi munkatárs, az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregációja tagja, a Végtelen Szeretet Művének alapítónője lett. Számos jótékonysági intézményt támogatott: a hitoktatók társaságát, a Szent Vince-konferenciákat, nyári táborokat a szegény és elhagyott gyermekek számára, a Vöröskeresztet, és a fiatalkorú bűnözők átnevelését is segítette.

1959-ben megállapították, hogy rákos beteg. Az orvosok diagnózisára csak egyetlen mondattal válaszolt: „Köszönöm, Istenem.” Ekkor kezdődött húsz hónapig tartó keresztútja, amelynek során lelkileg teljesen kiüresítette önmagát. Végrendeletében minden vagyonát különböző jótékonysági szervezetekre hagyta, beleértve saját otthonát is: „Egy olyan házban halok meg, ami nem az enyém többé.”

1961. február 27-én halt meg szentség hírében, 56 éves korában. Szeretett férjéhez, Georges-hoz hasonlóan Aleppóban temették el, a szaléziak templomában.

Ó, Atyánk, aki Isten Szolgájában, Matilde Salemben
egy olyan nőt adtál nekünk, aki képes volt „a szívével látni”,
támogatta a karitatív műveket és a testvériség szellemét
különböző felekezetű keresztények és más vallású testvérek között,
az ő közbenjárásával kérjük a megbékélés és a béke ajándékát
szeretett Szíriájában és a Közel-Keleten,
hogy az igazság és a remény virágozhasson a szívekben és az emberek között.
Krisztus, a mi Urunk által. Ámen!

Forrás és fotó: Szaléziak.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria