Érdekes, olykor a humort sem nélkülöző, ám rendkívül mélyen szántó és őszinte eszmecsere tanúja lehetett az a közel 150 érdeklődő, aki ellátogatott a kerekasztal-beszélgetésre április 10-én.
Az elmúlt években megsokszorozódott az egyházi fenntartásba vett közoktatási intézmények száma. Na de hogyan jut el idáig egy iskola, miként lesz katolikus vagy más felekezeti fenntartású? Erre a kérdésre válaszolva Ternyák Csaba azt mondta, hogy egyházmegyéje nem kopogtat senki ajtaján, hogy: „Jó napot kívánok, mi jönnénk!” Két esettől eltekintve a jelenleg az Egri Főegyházmegye fenntartásában álló mintegy ötven intézmény mindegyikénél az iskolaigazgatók, esetenként polgármesterek tették meg az első lépést a katolikussá válás útján.
Gloviczki Zoltán a mai magyar oktatási helyzetet jellemezve nem túl rózsás képet festett, ugyanakkor perspektívát mutatott a kollégáknak és tanároknak is, majd a pedagógushelyzetről is ejtett néhány szót. Ebben remekül felvázolta azt, hogy miért nem vonzó és miért vonzó ez a pálya. Az Oktatási Hivatal vezetője szerint az elmúlt években újra van igazi érdeklődés a pedagógusság iránt, azon belül is főként az óvoda- és alsós tanítói pedagógia vonalán. Gloviczki Zoltán reméli, megmarad ez a fajta növekedés.
Ábrahám Béla többek között kiemelte a Bosco Szent János által alapított szalézi rend számára oly fontos nevelés kérdését is, hiszen az iskolákban nemcsak oktatás, hanem nevelés is folyik. A tartományfőnök úgy véli, alapvetően fontos, hogy ahhoz, amit ők szaléziként szeretnének elérni a gyermeknél, ahhoz megfelelő felkészültségű és elkötelezett, alázatos pedagógusokra, iskolavezetésre van szükség.
Forrás és fotó: Szaléziak.hu
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria