Nyolcvanéves a taizéi közösség – Programsorozattal emlékeznek az alapítóra

Megszentelt élet – 2020. augusztus 17., hétfő | 10:43

1940. augusztus 20-án alapította Roger Schütz református lelkész a taizéi ökumenikus közösséget. A jeles évforduló kapcsán online programsorozattal emlékeznek az alapítóra és az eltelt nyolcvan esztendő fontos eseményeire augusztus 18. és 20. között.

A francia kereszténység őshazája Gallia, ennek északi központja Lugdunum, mai nevén Lyon. Lakói hamar megismerték Krisztus tanítását és vérüket is adták érte, amikor 177-ben negyvennyolc keresztény mártírrá lett itt. Photinuszt, a város vértanú püspökét a Keletről száműzött Szent Iréneusz követte a püspöki székben, aki korának egyik legkiválóbb teológusa is volt.

A város kisugárzása átformálta a későbbi Burgundia területét. A 10. században a közeli clunyi bencés monostor lett egész Európa lelki megújulásának kiindulópontja. Paray-le-Monial a 17. században Alacoque Szent Margit látomása révén Jézus Szent Szíve tiszteletének lett a bölcsője. A 18. század végén a nagy francia forradalom véres zűrzavarában Lyon peremén, Ars falujában kezdett szolgálni a szent plébános, Vianney János.

Nem véletlen, hogy ez a szent vidék vonzotta magához a második világháború kezdetén a fiatal Roger Schütz református lelkészt Genf városából. Kereste a helyét, hogy a háború borzalmai közepette Istennel legyen és az ő nevében testvéreivel. És itt, Lyon, Cluny, Paray-le-Monial és Ars környékén talált rá a kicsi Taizé falura, melynek terméskőből rakott románkori kápolnájának szentélyében örökmécs jelzi az Eucharisztiában jelen lévő Istent. Valóban csoda, hogy Roger Schütz református lelke „bemozdult” erre a jelre. Szállást vett a faluban – ennek most éppen nyolcvan éve. És Isten választott embere lett a svájci tiszteletes; aki a kereszténység újabb kori történetében egyedülálló módon tudta a Lélek erejében összegyűjteni a különféle keresztény felekezetek fiataljait.

„Fiatalságom óta nem hagyott nyugodni a megérzés, miszerint a közösségi életforma annak lehet a jele, hogy Isten szeretet, és nem más, csak szeretet. Napról napra erősödött bennem a meggyőződés, hogy mennyire fontos lenne megteremteni egy férfiközösséget, amelynek tagjai arra törekednek, hogy egész életüket odaadva, megértsék egymást, és mindig kiengesztelődjenek egymással. Ebben a közösségben a szív jósága és az egyszerűség lenne mindennek a forrása.” (Roger testvér)

Taizé az alapítóra emlékezik augusztus 18. és 20. között. A koronavírus-járvány miatt a programokat csak virtuális úton, internetes közvetítés révén tudják megtartani, de remélik, hogy mind az öt földrészen fiatalok sokasága hallja meg Taizé szívdobbanásait.

A taizéi közösség priorja, Roger Schütz utóda, Alois testvér 18-án élő adásban köszönti a fiatalokat, egyúttal megemlékezik egy másik, szomorú évfordulóról is: immár 15 éve annak, hogy 2005. augusztus 16-án egy lelki sérült fiatal megölte az akkor kilencvenesztendős Roger testvért. Ahogy a lyoni vértanúk vére magvetésként szárba szökkent, úgy Roger testvér élete és halála is gyümölcsöket termett: olyan keresztényeket, akik a Megváltó Krisztusra tekintve az ő testvéreként ismerik fel a másik embert.

„Isten csak szeretni tud. Isten feltétel nélkül szeret. Mindenekelőtt a fiatalok figyelmét kellett fölhívni erre, akiket a folyamatos szidások elzárnak a szeretet Istenétől.” (Roger testvér)

Olivier Clément ortodox teológus szerint Roger testvérnek Isten szeretetéhez való ragaszkodásával véget ért az a kor, amelyben a különböző keresztény felekezetek tagjai féltek egy büntető Istentől. Az Istenbe vetett bizalom egész életén át küzdelmet jelentett Roger testvér számára. Mégis gyakran hivatkozott édesanyjára, akinek elegendőek voltak Szent János szavai: „Isten a szeretet.” Roger testvér gondosan ügyelt a közös imádságok alkalmával felolvasott bibliai helyek kiválasztására: meg ne zavarjon valakit egy nehezen érthető szöveg. Kérte, hogy csak olyan olvasmányokat válasszanak, melyek lehetővé teszik, hogy a hallgató eljusson az evangélium lényegéhez, Isten végtelen szeretetéhez; a nehezebb szakaszok inkább maradjanak meg a kiscsoportos beszélgetésekre.

II. János Pál pápa 1986. október 5-én látogatta meg a taizéi közösséget. A közös imádság után a pápa találkozott a közösség testvéreivel és többek között ezeket mondta: „Kedves Testvérek, e rövid együttlét családias bensőségességében hadd fejezzem ki rokonszenvemet és bizalmamat irántatok azokkal az egyszerű szavakkal, amelyekkel XXIII. János pápa, aki annyira szeretett titeket, köszöntötte Roger testvért: »Ó, Taizé, ez a kis tavasz!«. Azt kívánom, hogy őrizzen meg benneteket az Úr ebben a tavaszi rügyfakadásban, kicsinységben, evangéliumi örömben és a testvéri szeretet áttetsző tisztaságában.”

II. János Pál pápa a jelen lévő hívekhez fordulva így fogalmazott: „Áthaladtában letér az utazó a taizéi forráshoz, majd szomját csillapítván folytatja útját. (...) Ahogy tudjátok, a taizéi testvérek nem akarnak föltartóztatni benneteket. Az imádságban és a csöndben ahhoz szeretnének titeket hozzásegíteni, hogy a Krisztus megígérte élő vízből merítsetek, hogy megtapasztaljátok örömét, fölismerjétek jelenlétét és válaszoljatok hívására. Innen továbbhaladva tegyetek tanúságot Isten szeretetéről és szolgáljátok testvéreiteket, visszatérve egyházközségeitekbe, városotokba, falutokba, az iskolába, az egyetemre vagy munkahelyetekre.”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria