Ötvenéves szerzetesi jubileumát ünnepli Agnes Mariam de la Croix nővér

Megszentelt élet – 2021. október 6., szerda | 15:16

A libanoni származású, ma Szíriában élő Agnes Mariam de la Croix nővér ötven évvel ezelőtt csatlakozott a libanoni Harisszában található kármelita kolostor közösségéhez, és tette le örökfogadalmát. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szíriai segélyprogramjainak egyik legfontosabb partnereként legutóbb néhány hete járt Magyarországon, az MMSZ által szervezett közel-keleti találkozó alkalmával.

Agnes Mariam de la Croix 1952-ben született Bejrútban, Marie Fadia Laham néven. Édesapja palesztin menekültként került Libanonba, miután Názáretből menekülnie kellett 1948-ban. Marie vallásos nevelésben részesült, katolikus iskolába járt. A forrongó Közel-Kelet napi drámai eseményeit szemlélve fiatalon reménytelennek látta a jövőt, és elhagyta hazáját. Először Európában, majd Indiában és Nepálban élt – saját bevallása szerint – „hippi” életet. Ázsiai útja során mélyen megtapasztalta Isten végtelen és feltétel nélküli szeretetét. Megtéréséről így vallott a National Catholic Reporter 2013. novemberi számában:

Isten megadta nekem a lehetőséget, hogy megláthattam az elveszettek iránti irgalmát, szeretetét és jóságát azok iránt, akik vágynak arra, hogy megmentse őket.”

Ezt követően felhagyott szabados életmódjával, hazatért, és 1971-ben belépett a kármelita rendbe. Egyéni hivatásának – személyes életélményei nyomán – az akkori libanoni polgárháborúban otthontalanná váltak és menekültek megsegítését választotta.

1993-ban ellátogatott a Damaszkusztól 30 kilométerre, Homsz közelében található, Feldarabolt Szent Jakabról (421) elnevezett 5. századi Mar Jakub-kolostorba. Az épületnek, amely az első szíriai kolostor volt, csak a romjait, a római korban épített alapjait és falait találta. Agnes nővér a kolostor és közösségének újraépítését tűzte ki célul. Szíriába költözött; 1994-ben megkezdődtek a munkálatok. Az ősi grottót újraépítették, új hivatásokkal töltötték meg a keresztény vértanúk által megszentelt teret. A kolostorban ma közel húsz szerzetes él; befogadott árván maradt gyermekekről gondoskodnak.

A 2011–12-ben kitört szíriai polgárháború alapjaiban változtatta meg az ország életét, így a kolostor ima- és közösségi életét, tevékenységét is. Agnes nővér az elsők között kereste fel a háború kitörésekor súlyos támadásokat átélt Homsz rászoruló lakosságát, és segélycsomagokat juttatott be a városba.

A humanitárius szerepvállalás vált élete lényegévé. Ismert és elismert személy a szíriai háborúban harcoló felek számára, a felkelők és a kormányerők egyaránt megbecsülik.

A segítség célba juttatása érdekében minden féllel együttműködésre kényszerül, ezzel komoly politikai és biztonsági támadásoknak is kitéve önmagát. Szót emel az elnyomott és üldözött keresztények mellett (a Maalúla kolostora elleni támadás után az elsők között látogatott a helyszínre); a kivégzett keresztény szerzetesek szentté avatása ügyében is aktívan fellép. Aleppóban, Homszban, Rakkában és a leginkább érintett területeken hiánypótló segélyezési munkát végez, segélyszervezetekkel együttműködve. Az általa működtetett egészségügyi szolgáltatások – Kelet-Aleppóban, Homszban és másutt – sok ezer ember számára az egyetlen elérhető orvosi szolgáltatást jelentik. A nemzetközi szervezetek segélyfolyosóinak helyi szervezője; az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok a legeldugottabb, háború sújtotta területekre is eljutnak.

Agnes nővér halálos fenyegetettségben éli napjait, a különböző terrorista szervezetek elsődleges keresztény célpontnak tekintik. Évek óta nem térhetett vissza kolostorába.

Szolgálatáért számos elismerésben részesült. 2014-ben Nobel-békedíjra jelölték.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Agnes nővérrel is közös tevékenységéről ITT, valamint ITT olvashatnak bővebben.

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria