Pályaválasztás előtt – Pannonhalmi végzősök előtt mutatkozott be az MCC

A pannonhalmi végzős diákok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy lehetőséget kaptak választani: hazautaznak, és otthonról online vagy a kollégiumban maradva jelenléti és online órákkal folytatják a tanulást. A gimnázium olyan körülményeket tudott számukra kialakítani, hogy mind egészségileg, mind tanulmányilag védettebben, biztonságban fejezhetik be utolsó tanévüket. Több mint 90 százalékuk a kollégiumot választotta, így a hetedik és nyolcadik osztály mellett ők is Pannonhalmán vannak. Mivel abban a pályaválasztást középpontba állító programgazdagságban, ami hagyomány Pannonhalmán, a vírushelyzetben nincs részük, ez az este a Matthias Corvinus Collegium (MCC) képviselővel külön érték.  

Az érték- és tudásátadás elengedhetetlen feltétele az idő és a személyes kapcsolat. Ha a kettőt összetesszük, kapjuk meg a közösség fogalmát – a szakkollégium fogalmát értelmezve nyitotta meg Juhász-Laczik Albin OSB, bencés gimnázium igazgatója az MCC bemutatkozó estjét.

Orbán Balázs parlamenti és stratégiai államtitkár, miniszterhelyettes, az MCC kuratóriumi elnöke; Deli Gergely PhD. jogász, az MCC első igazgatója, valamint Kovács Zoltán, a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumi elnöke, az MCC műhelyvezetője adtak a 12. osztályos diákok számára betekintést az MCC életébe.

A jó hangulatú bemutatkozás csalogató képet festett a szakkollégiumról, mely többkörös felvételivel válogathat a nagyszámú jelentkezőből. Hogy mennyire volt vonzó a bemutatkozás, kiderült a visszhangokból, sokak érdeklődését felkeltette ugyanis lehetőség.

Orbán Balázs a szakkollégium és a tehetség hivatását vezette le történelmi megközelítésben, és helyezte el ebben az MCC célkitűzéseit. A tehetséggondozó intézmény a jog, közgazdaságtan, média, nemzetközi kapcsolatok, pszichológia területén képzési programot nyújtva kínál fejlődési lehetőséget a felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak, akikből a jövő Magyarországáért felelősséget vállaló, azért tenni akaró elitet kíván képezni.

Saját tanáraik személyes figyelmet adva a hallgatóknak tutoriális módszertannal, nemzetközi kapcsolatrendszert biztosítva nyújtanak képesség- és készségfejlesztést. Az első évben általános tájékozódást biztosítanak az MCC szakterületeiről, ezt követően nyílik lehetőség egy-egy műhely választására, és a felsőoktatási tanulmányok befejező szemesztereiben vezetőképző programmal zárnak. Egyénre szabott tehetséggondozás, modern tudás, közösségi élmény, nemzetközi beágyazottság, vitakultúra – a szakkollégium attribútumai. Cél a 21. században is iránytani tudó elit.

Az MCC tízéves fejlesztési program előtt áll. Az Országgyűlés áprilisi döntése révén az állam tulajdonában lévő MOL- és Richter Gedeon-részvények 10-10 százalékát átadta az MCC kezelésébe. Ez biztosítja a kormányzati ciklustól, oktatásfinanszírozástól független működést.

A felvehető hallgatók létszáma első körben 1500-ra, a 150 fő bentlakásos létszám pedig 1000 főre bővül, az eddigi budapesti helyszín mellett 35 városban, köztük Kolozsváron és Bécsben is elérhető lesz az MCC.

Deli Gergely PhD. jogász az MCC első igazgatója, maga is bencés diák és MCC-s hallgató volt. „Egész életemet megváltoztatta, hogy Horváth Dóri Tamás elküldte egy írásomat az MCC-t akkoriban működtető Tihanyi Alapítványnak. Így vettek fel a szakkollégiumba, s mindennek köszönhetően kaptam meg 2008-ban a Junior Príma díjat, mely fedezte New York-i tanulmányaimat. De feleségem megismerését is az MCC-nek köszönhetem.” A bencés öregdiák azt fogalmazta meg: a folyamatos önfejlesztés és a szakmai fejlődés párhuzama tudja biztosítani, hogy az ember megtalálja a helyét a világban, szakmai pályafutását kiteljesedett emberként végezze.

Kovács Zoltán, a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumi elnöke, az MCC közgazdasági műhelyvezetője a képzés gyakorlati oldaláról beszélt.

Juhász-Laczik Albint arról kérdeztük, mivel tudja segíteni a pályaválasztást az iskola. Az igazgató szerint ebben nagy türelemre van szükség. Míg 20-30 évvel ezelőtt általános volt, hogy a diák tudja, hol fog dolgozni, honnan fog nyugdíjba menni, manapság nagyon gyakori a munkahelyváltás, hiszen gyorsan változik a világ. Ma nem az az elvárás egy fiatallal szemben, hogy konkrét foglalkozást válasszon, hanem iskolaként azt a készséget kell megerősítenünk benne, hogyan lehet minél sokrétűbben figyelni a világra, a másik emberre. Hogyan lehet olyan kapcsolatokat kiépíteni, olyan közösségben otthon lenni, amely segíti, hogy 20-30 év múlva, amikor megjósolni sem tudjuk, milyen környezet fogja körülvenni őt, az emberi vonal, a közösségi háló segítse jó döntéseket hozni. A bencés fogadalom része a stabilitas loci, a helyhez való ragaszkodás. Ez nem pusztán azt jelenti, ha valaki Magyarországon született, akkor itt is éljen, hanem a konkrét közösségbe való beágyazottságot. Ha meg tudjuk tanítani a diákoknak, hogyan kell közösségben, a közösség nehézségei ellenére, sőt azokon átsegítve egymást együtt maradni, akkor készítjük fel a pályaválasztásra. Ez adja meg a pályaválasztás erejét, és az ember 20 év múlva is fog tudni jó döntéseket hozni.

Az igazgató elmondta: Pannonhalmán hagyomány, hogy meghívásaikra a tudományos és kulturális élet magyar szaktekintélyei ellátogatnak hozzájuk és találkoznak a diákokkal. „Azt mutatják meg, a pályaválasztása nem pusztán arról szól, mivel keresem a kenyeremet, hanem mivel teljesedhetek ki emberileg. Ha a járványhelyzet engedi, minden péntek esténk ilyen.”

A 12. osztályos Fábián Leventétől megtudtuk, hogy a bennmaradást ők indították el. Amikor tavasszal megtörtént az iskolabezárás, a 11. osztály felmérte, mit veszítenek a jelenléti oktatás hiányával, és rákérdeztek, bármi is történjék, maradhatnak-e.

Élvezik, hogy az utolsó évüket együtt tölthetik, hogy a sportban több pályaidejük van, hogy személyes beszélgetésekre nyílik lehetőség szerzetesekkel, tanárokkal.  

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír