Pannonhalmán tartották az egyházi levéltárosok konferenciáját és vándorgyűlését

Megszentelt élet – 2021. július 8., csütörtök | 18:15

A Pannonhalmi Főapátsági Levéltár látta vendégül három napig az egyházi levéltáros szakmát. Június 28–30. között a monostorban tartotta soron következő vándorgyűlését és konferenciáját a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete.

Az eseményen a szakma aktuális kérdéseiről, a szakemberek előtt álló kihívásokról egyeztettek, tanácskoztak a résztvevők, és megismerhették a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményeit, értékeit is.

A bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor látogatásával és a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesületének közgyűlésével kezdődött a háromnapos szakmai program. A második napon Dejcsics Konrád OSB, kulturális igazgató a főapátság kulturális koncepciójáról és a gyűjtemények abban betöltött szerepéről beszélt a jelenlévőknek. A Pannonhalmi Főapátságon belül önálló igazgatóságként működő Kulturális Igazgatóság küldetése a „bencés szerzetesrendi értékekre alapozott”, évente változó téma köré szervezett magaskulturális tevékenység; az említett bencés értékek alapja pedig a főapátság küldetésnyilatkozatában lelhető fel – világított rá Dejcsics Konrád. „Imádság, lectio és munka köré szervezett élettel, otthonos, befogadó közösségben segítjük és hordozzuk egymást és a ránk bízottakat Krisztus követésében.” A Krisztus-követés megjelenik a kulturális misszióban is:

Az ő jelenlétét fürkésszük a múltunkban, tárgyi hagyatékainkban, a kortárs kultúrában.”

2016 óta a főapátság minden évben egy-egy központi téma köré szervezi kulturális tevékenységét, amelyek a Krisztus-központúságban, a szerzetesi hagyományokban gyökereznek – fejtegette Konrád atya. Mint mondta: hosszú út vezetett addig, míg rájöttek, hogy a levéltár, a könyvtár, a múzeum és a kulturális iroda hogyan lesznek

egymás mellett dolgozó intézmények helyett egymással együttműködő, egymás fejével gondolkozó és a küldetés megvalósításáért együtt dolgozó szervezetek.

Hozzátette, hogy a kulturális területnek kettős szerepe van a főapátság küldetésének teljesítésében. Egyrészt az evangéliumi alapokra és a szerzetesközösségre építve, velük együttműködve hozzáférést biztosít, vagy éppen újraértelmezi a saját, immár 1025 éves múltját, valamint a Pannon-régió és hazánk itt fellelhető forrásait. Másrészt előre kell hogy tekintsen.

A kortárs világgal folytatott párbeszéd üres modernkedés lenne akkor, ha nem állna mögötte a kutató, mindent fürkésző tevékenység. Másfelől a csak a múltat fürkésző tevékenység önmagába forduló volna, ha nem keresné a párbeszédet a kortárs világgal.

Az Egyháznak is az a küldetése, hogy a saját határaiból, múltjából, meggyőződéseiből kilépve a nemzetek közé vigye az evangéliumot” – magyarázta.

Dejcsics Konrád felszólalását a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár igazgatójának előadása követte. Dénesi Tamás az apátsági termékek hátterében folyó kutatásokról beszélt. Mint mondta, minden újdonság bevezetését megelőzi az előzmények, a hagyományok feltárása. Ennek köszönhető, hogy például Reisch Elek receptjei alapján készülnek ma bencés termékek.

A 18. században élt gyógyszerész testvér gyűjteményét még mindig őrzi a főapátság, amely mintegy félezer betegségekkel kapcsolatos rendelvényt tartalmaz.

De ugyanígy a szőlőtermesztés, a bortermelés újraindítása is a hagyományainkban gyökerezik – mondta. – Má a kiváltságlevél és későbbi dokumentumok is szólnak arról, hogy a főapátságnak milyen szőlőbirtokai voltak. A boraink elnevezésénél is a tradíciókból merítettünk – fejtette ki Dénesi Tamás. Elmondta: a Vis Vitalis ásványvíz és az apátsági sörök bevezetését szintén megelőzték hasonló kutatások, amelyek során több száz éves, a hagyományokról tanúskodó iratokat, feljegyzéseket találtak.

Az egyházi levéltárak jogi szabályozásainak aktuális kérdéseit vázolta fel a konferencián Szóllás Péter, az Emmi Könyvtári és Levéltári Főosztályának vezetője. Fontos feladatként jelölte meg, hogy a vallási közösségek által fenntartott, közfeladatot ellátó szervek iratkezelési és selejtezési rendjének ellenőrzésére vonatkozó szabályozást kialakítsák.

Szó esett a konferencián a Magyar Nemzeti Levéltár Családkutató Központjának jövőbeni szerepéről és kihívásairól. A most létrehozandó központ feladata lenne egyebek mellett a családtörténeti források feltárása, digitalizálása és hozzáférhetővé tétele, valamint családtörténeti kutatások elősegítése. A résztvevők további előadásokat hallgathattak meg – egyebek mellett – a most készülő új levéltári stratégiáról és a közokiratok egyházi levéltárakban történő elhelyezésének nehézségeiről is. A háromnapos konferencia zárásaként a főapátsággal és gyűjteményeivel ismerkedhettek meg a levéltárosok.

Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria