Szerzetesek az Eucharisztiáról – Új cikksorozat indul a szerzetesi iroda honlapján

Megszentelt élet – 2019. október 4., péntek | 12:36

A Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája szeptember 23-án új sorozatot indított honlapján. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusig (NEK) minden hónapban bepillantást nyerhetünk egy-egy szerzetes gondolataiba az Eucharisztiával kapcsolatban.

A szerzetesek olyan emberek, aki már igent mondtak Istenre, igent mondtak az Oltáriszentségre; arra törekszenek, hogy tetteikben, döntéseikben ott legyen Isten. Ez példa lehet a világi emberek számára is, hogy a hitet miként lehet a hétköznapokban is megélni, az Eucharisztiát hogyan lehet egész nap magunkban hordozni, élő kapcsolatban lenni vele.

* * *

A cikksorozatban elsőként Ulrik M. Monika nővérrel, a Boldogasszony Iskolanővérek szerzetesrendjének tagjával készítettek interjút. Monika nővér beszél az első, igazi szentségimádás-élményéről; arról, hogyan látja a munkájában az Eucharisztiát, és arról, hogy mit jelent számára az eucharisztikus kongresszus.

„Engem nagyon izgat, hogyan lehet »élni az Eucharisztiát« – nyilatkozta Ulrik M. Monika. – Apostoli szerzetesek vagyunk. Mindenben keressük, hol fedezzük fel Istent az életünkben. Nemcsak a kiemelt imaidőkben és a szentmisén, hanem akkor is, amikor tanítunk, amikor bárhol bármilyen feladatban vagyunk, vagy épp az utcán megyünk. Vagy egymásban keressük. Hogy is van az, hogy tulajdonképpen állandóan imádkozunk? Ennek felfedezésében rengeteget jelentett nekem, amikor rácsodálkoztam, hogy az Eucharisztia történik. Amikor felfedeztem, hogy a nevelés is – ez a rendünk egyik sajátossága, karizmánk – történik. Nem vesszük észre, hogy mikor alakul át egy ember élete a szemünk láttára. Elképzeltem, hogy hol van az a pont, amikor az ábécéből egy értelmes szó lesz, majd értelmes olvasás. De ezt nem lehet észrevenni. Bejön közénk egy hatéves gyerek az iskolába, és elmegy tizennyolc évesen, szinte annak a küszöbén, hogy életet tudjon adni. De hogy hol lett a kisgyerekből felnőtt lány? Napról napra, tudjuk, volt matek-, irodalom-, hittanórája. De hogy miképpen történt a növekedés? Számomra ez annak az eucharisztikus mozzanata, amikor a kenyeret meg a bort az oltárra visszük, és igaz, hogy csöngetünk hozzá, hogy most van az átváltozás, de az mégsem csengőszóra történik, és akármennyire figyelünk, nem tudjuk megragadni, hogy akkor és ott történt, épp abban a pillanatban.

Sokszor találkozom emberekkel, sokféle alkalommal. Ám hogy ez a találkozás létrejön-e, és min múlik, hogy a kimondott szavaink összeérnek-e, számomra, ez az Eucharisztia titkával hasonló. Ugyanaz, mint hogy a kenyérből meg a borból hogyan lesz Krisztus teste és vére. Szoktam erre gondolni, mikor valakivel találkozom, mikor beszélgetünk. Imádkozom a találkozásokért, azért, hogy észrevegyük: valami összeért. Erre is azt mondom, hogy »élni az Eucharisztiát«.”

A teljes interjú ITT olvasható.

Forrás: szerzetesek.huiec2020.hu

Fotó: szerzetesek.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria