A péceli idősotthonban tartották a szociális intézmények vezetőinek találkozóját

Megszentelt élet – 2022. június 11., szombat | 18:19

Pécelen, a Jézus Szíve Társasága Idősek Otthonában találkoztak a szerzetesi fenntartású szociális intézmények vezetői és fenntartói június 2-án. A most felújított kápolnában köszöntötte az ország egész területéről érkező résztvevőket Marton Ildikó intézményvezető és Formanek Tamás, a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája szociális intézményi tanácsadója, a találkozó szervezője.

A napindító közös imádság után Suller Melinda, a Jézus Szíve Társasága általános elöljárója bemutatta a társaságot az első harminc évről szólva. Vancsó Ilona testvér, folytatva a történetet, az átalakítások harminc évéről beszélt, az ingatlan visszaadásától napjainkig; vázolta a különböző nehézségeket, amelyeken keresztülmentek az intézménnyel kapcsolatban.

Molnár Mónika vezető ápoló az értékelő adatlap változás következményeiről tartott rövid gondolatébresztőt, amihez nagyon sokan hozzászóltak.

A témafelvetéshez való nagyon aktív hozzászólások jelezték, mennyire érzékenyen érint mindenkit az ellátotti kör változása és az intézménybe való bekerülés kérdésköre.

Fóti Emőke mentálhigiénés csoportvezető a pszichiátriai betegségekkel kevert demencia kérdéséről, az új bekerülő ellátottak esetleges kevert kórképeiről és a felvételkor nem látható nehézségekről szólva élénk beszélgetést indított el.

Formanek Tamás, a találkozó szervezője kiemelte, hogy az ellátottak életkora nőtt; az intézményekben lakók átlagéletkora 80 év fölött van, és sokkal súlyosabb állapotban kerülnek be az otthonokba. A gondozók és minden kolléga szemléletformálása, illetve a lakókkal való foglalkozás kapcsán rávilágított a palliatív filozófiai gondolat jelentőségére; a személyközpontú gondozásban a meghallgatás és a személyes jelenlét fontosságára.

Ezt támasztotta alá Magda Gabriella Petra nővér (Szent Ferenc Kisnővérei) tanúságtétele, aki dolgozik egy idősek otthonában és a hospice-ban tanul a palliatív ellátásról elméletben és gyakorlatban. Megerősítette, mennyire fontos a személyes jelenlét és az az attitűd, amellyel meghallgatják az idős embereket, az otthonok lakóit.

A közösen elfogyasztott ebéd alatt is aktív beszélgetés folyt. Valódi találkozás történt, aminek külön jelentősége volt a járványhelyzet elmúltával.

Ebéd után a vendégek két csoportban megnézték az intézményt, majd nagy sétát tettek a kertben, ellátogatva Szabó Marika SJC II. sírjához, aki a második világháború végén a tisztasága védelmében áldozta életét.

A résztvevők a találkozóból erőt merítve tértek vissza mindennapi munkájukhoz, már a következő találkozót tervezve.

Forrás: Szerzetesek.hu

Szöveg és fotó: Formanek Tamás/MSZKI

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria