Tartományi Don Bosco-ünnepet ültek a szaléziak Kazincbarcikán

„Ünnepelünk, visszatekintünk egy kiváló szent emberre. Idén rendfőnök atyánk is megkért bennünket, hogy nézzünk vissza egy csöppet a múltba. Menjünk vissza gondolatban 1861. március 21-ére, Torinóba” – kezdte szentbeszédét a tartományfőnök.

A fényképezés őskorában Don Bosco a felvétel sikere érdekében megszervezte, hogy hosszú percekig mozdulatlanul álljon, térdeljen egy csapat kamasz, és a rakoncátlan fiúk egy zokszó nélkül hajlandók voltak szót fogadni egy szegény papnak – emlékeztetett Andrásfalvy János tartományfőnök. Majd a kérdésre, hogy miért is hallgattak rá, kifejtette: Mert az élet horizontját rajzolta meg számukra és velük együtt, a földi, tartós értékek boldogságáét és az örök életét egyszerre. Don Bosco ezt mondogatta, miközben fáradhatatlanul osztotta szét a képességeit fiatalok ezreinek, odaszánva az egész életét: „Az az egyetlen vágyam, hogy boldognak lássalak benneteket most és az örökkévalóságban!”

Aki Don Boscót követi, az egy egészen kiváló utat talál Krisztus követésére, és aki hallgat rá, egy kivételes lelki családnak lehet a tagja, ahol sok jó ember van, és szentek is vannak – hangsúlyozta a szónok.

Kitért Don Bosco második utódára, a 100 éve elhunyt Don Paolo Alberára, valamint a rendfőnök idei strennájára: „A remény mozgat minket.” Nem a magunk erejéből tudunk a remény útján járni – idézte a rendfőnököt Andrásfalvy János atya. – Az erőt odaföntről kell kérnünk, mert „A segítség az Úrtól jön…”.

*

A szentmise után adták át a tartományi díjakat.

Elsőként a Szalézi Ifjúsági Mozgalom elismerését vehette át az idei díjazott. Ezt a kitüntetést olyan fiatal kaphatja meg, aki tevékenységében, elhivatottságában, kitartásában, lelkiéletében és Don Bosco iránti szeretetében élő példát mutat társainak, és már legalább öt éve önkéntes alapon, aktívan segíti valamely Don Bosco Szaléziak, Don Bosco Nővérek vagy szalézi munkatársak által vezetett intézmény életét és programjait Magyarországon.

Az elismerést idén Papp Éva Veronika újpesti szalézi animátor vehette át, aki közel tíz éve rendszeres résztvevője, segítője az újpest-megyeri szalézi plébánia és oratórium életének, amelynek a tartományi programok szervezése mellett is aktív tagja maradt; az animátorok képzésétől a programok koordinálásán át ifjúsági hittanok szervezéséig sok mindenből kivette – és a mai napig kiveszi – a részét.

A Boldog Sándor István pedagógiai díjat idén Simon Péter, a SZÁMALK-Szalézi Technikum és Szakgimnázium tanára kapta meg, aki etikatanárként, osztályfőnökként és diákönkormányzatot segítő tanárként tevékenykedik.

Az iskola életén kívül is „szalézi szívvel” áll rendelkezésre a tartományi ifjúsági munkában; évek óta rendszeresen közreműködik a Szalézi Ifjúsági Mozgalom programjaiban: tartalmas előadásokkal, kreatív műhelyek szervezésével és derűs jelenlétével. A saját plébániáján is aktívan közreműködik lelki programok lebonyolításában, mely alkalmak elsősorban a fiatalokat szólítják meg. Családjával együtt gyakorolja katolikus hitét, ennek szellemében neveli gyermekeit is.

Idén olyan személy részesült a Don Bosco-díjban, aki már régóta segíti a szaléziak életét: több idős szalézi atyát ápolt Óbudán; mindig lehet számítani rá, mert amikor baj van, ő mindig ott terem, és ápol, imádkozik, segít.

Horváth Győzőné Végh Györgyi – Györgyike néni – 72 éve él szalézi környezetben. Életét teljesen átszőtte a szorgalmas tanulás és munkálkodás. A már idős Frank Pál atyának segített az óbudai rendház kertjének gondozásában, később egyedül folytatta. 2010 óta jár a Szent Margit Kórházba önkéntes beteglátogatóként. Elvégezte a katolikus betegápolói tanfolyamot; odaadó szeretettel ápolta hosszú éveken át a nagybeteg szalézi atyákat, köztük Frank Pált, Timár Mihályt, Baji Jánost, Varga Lászlót. Györgyike néni hamar megözvegyült, de két gyermekét szépen fölnevelte, és kilenc unokája és három dédunokája mellett most is fáradhatatlanul folytatja önkéntes ápolói tevékenységét.

*

A díjak átadását követő ünnepi akadémiát a technika jóvoltából az egész országban otthonról is megtekinthették Don Bosco tisztelői és a szaléziak barátai, munkatársai.

Forrás és fotó: Szaléziak.hu

Magyar Kurír