Újra meg kell tanulnunk kérdezni – Johannes Eckert bencés apát és Jézus egyetlen liturgikus ruhája

Az Egyházban újra meg kell tanulnunk kérdezni és kezelni a kérdéseket. A lelkipásztorok különösen is hozzászoktak ahhoz, hogy mindig csak válaszokat adjanak. A lelki kísérés során azonban az a dolgunk, hogy meghallgassunk másokat és jó kérdéseket tegyünk fel, olyanokat, amelyek minket is foglalkoztatnak, és továbbvezetnek másokat. Jézus a következő szavakat intézi először az emberekhez: „Mit kerestek?” Ez az élet legfontosabb kérdése. Jézus üres sírjánál újra felbukkan. A dogmatika fontos támpontokat nyújt, de ettől még szabad kérdéseket feltennünk.

Isten maga is kérdés, nem pedig nyomban válasz, ahogyan Kurt Marti svájci teológus fogalmaz.

Jézus kérdései közül számomra az a legfontosabb, amelyet Pilátusnak tesz fel: „Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták rólam?” Azért fontos ez nekem, mert amit megtudtam Jézustól, azt a szüleimtől, a plébánián, teológiai tanulmányaim során hallottam. De hogyan állok én magam az egésszel? Ha másik kultúrkörben születtem volna, talán úgy vélném, hogy Jézus különleges ember volt, olyan, mint Gandhi vagy Martin Luther King. Hálás vagyok, hogy pozitív, félelemmentes és bizalomteli képet rajzoltak nekem Jézusról. De azért óvatos lettem. Természetesen remélem, hogy ő a Megváltóm, Isten Fia, aki egyszer majd felvesz nagy szeretetébe, és felteszi nekem a döntő kérdést: „Szeretsz engem?” Ettől függetlenül azonban vannak kérdéseim Jézussal kapcsolatban.

Jézus azt is megkérdezi az evangéliumban: „Ti is el akartok menni?” De ezt nem vonatkoztathatjuk az Egyházra. Ha ma valaki szakít az Egyházzal, hát nem azért, mert Jézustól idegenedett el, hanem az intézménytől. Persze ettől még senkinek sem kellene kilépnie. Ám az is igaz, hogy magatartásával az Egyházban sok felelős tisztséget viselő ember eltávolodott Jézustól. Ezért megtérésre van szükségük.

Ugyanakkor Isten országa nem korlátozódik az Egyházra. Mindig meglep, hogy sok ember milyen magától értetődően ajánlja fel a segítségét. Ilyenkor érezhető, hogy Jézus szellemisége szerint cselekednek. Mi sokat foglalkozunk hajléktalanokkal, és nem kevesen pontosan ezáltal kerülnek közel a kereszténységhez. A járvány idején az Egyház túlságosan is a liturgiát helyezte a középpontba, pedig a felebaráti szeretet gyakorlása ugyanilyen fontos.

Az egyetlen liturgikus ruha, amelyet Jézus magára ölt, az a kötény, amelyet a tanítványok lábának megmosásakor használ.

Ez az a védőöltözet, amelyet az emberek például az intenzív osztályokon felhúznak, hogy ápolni tudjanak másokat. Ha az Egyház megtapasztalható ily módon, akkor hiteles tud lenni.

Forrás és fotó: Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala

Magyar Kurír