Whitehouse Domonkos OFM: „Most már újra van barna habitus a városban”

– Hosszú út vezet Ausztráliából Magyarországra. Miért választja egy tapasztalt és világlátott ember éppen a teológiát?

– A teológia mindig érdekelt engem. Mivel az Ausztráliában folytatott bölcsészeti tanulmányaim egy jelentős része a középkori történelemmel foglalkozott, ezért a keresztény teológiával is meg kellett ismerkednem. (...) jó harminc évvel később beléptem a ferences rendbe, ahol az elöljáróim elvárták, hogy a bölcsész diplomámon túl teológiai diplomát is szerezzek. Így egyre mélyebben ismertem meg a teológiát. Miután megszereztem a magiszteri diplomát a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, Budapesten, további tanulmányok folytatása céljából Bécsbe mentem, ahol középkori teológiából, filozófiából doktoráltam.

(...) doktorandusz voltam a bécsi egyetemen, évente többször is találkoztam Kovács Gusztávval, a Pécsi Hittudományi Főiskola rektorával. (...) visszakerültem a magyar rendtartományba, ekkor formálisan is felkért, hogy tanítsak a pécsi főiskolán, a kéréssel felkereste a provinciámat is. Az eddigi tapasztalataim nagyon pozitívak. A diákjaim nagyon szeretik a két tárgyat, amit tanítok nekik: az erkölcsteológiát és a dogmatörténet (...)

– Előadásait mindig ferences habitusban tartja. Van ennek üzenete a hallgatói számára?

– A fő üzenetem egyszerű: a szerzetesség él még a római katolikus egyházban és a világban egyaránt. De azt is meg akarom mutatni, hogy a ferences rendnek van saját lelki és gondolkodási hagyománya, amely sokat adott és adhat még a világnak. A legjelentősebb középkori gondolkodók között számos ferences van, például Halesi Sándor, Bonaventura, Roger Bacon, Petrus Iohannis Olivi, Duns Scotus és William of Ockham. Nagyon érdekli a diákokat ez a sajátos hagyomány. Ezért fontos számomra, hogy nemcsak habitusban tartok előadást, hanem a barna, ferences habitusban. És van még egy ok: 1951-ben a kommunista diktatúra elűzte a ferenceseket Pécsről. Habár a rend vissza akart térni ide a rendszerváltás után, ez különböző okok miatt nem sikerült. A ferences templom és a rendház még áll a belváros peremén, ám ferencesek nincsenek ott. Legalább most már újra van barna habitus a városban.

– A bécsi egyetemen Petrus Oliviről, a ferences teológia egyik meghatározó alakjáról írta doktori dolgozatát. Hogyan kapcsolódhat a posztmodern kor embere egy középkori gondolkodóhoz?

– Először meg kell tanulni a korszak gondolkodási módszereit, formáit. Nem könnyű feladat ez, például jól kell ismerni az arisztotelészi logikát. Ha a modern ember megfelelő szinten elsajátította a kor filozófiai nyelvezetét, akkor roppant érdekes például Olivi műveit olvasni, és gondolkodni azon, amit ír. De hozzá kell fűznöm, hogy Olivi nagyon egyéni gondolkodó. Nemcsak a kor általános filozófiai nyelvhasználatát kell elsajátítani, hanem Olivi jellegzetesen ferences gondolkodásmódját, kifejezői stílusát is.

Az interjút teljes terjedelmében ITT olvashatják.

Forrás és fotó: Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola

Magyar Kurír