A film mint evangelizációs eszköz – Etalon Film- és Könyvnapok az Urániában

– A mostani rendezvény mottója: „Fatima üzenetének jegyében”. Mi az üzenete a mai kor számára Szűz Mária fatimai jelenéseinek?

– A fatimai jelenések bemutatása hatalmas téma. Ezért írtam róla egy hosszabb cikket, mely olvasható a www.keresztenyfilmek.hu honlapunkon. Számtalan aspektusa van a jelenéseknek. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a Szűzanya Fatimában mint a Béke királynője, illetve a Rózsafüzér királynője jelent meg. Ez fontos felhívás az embereknek arra, hogy békéljenek meg sorsukkal és az égiekkel, és keressék, sőt találják is meg a belső békét. Másrészről figyelmeztetés is, hogy az emberek az imát mint eszközt használják fel világunk jobbá tételére. Lényeges kiemelnem, hogy az üzenetek biztosítják az embert arról, hogy az égiek nem hagyták el az embert, és folyamatosan kegyelem és irgalom árad felőlük. Ennek fogadásához az ember feladata az őszinte szembenézés bűneivel és szívből jövő bűnbánat tartása.

– Milyen programokkal várják az érdeklődőket?

– A két fővédnök Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Beer Miklós váci megyéspüspök, aki a pénteki napon délután 5 órakor nyitja meg a filmnapokat. Médiapartnerünk, a Magyar Katolikus Rádió is bemutatkozik, ők egyébként a rendezvény főtámogatói. Kiadónk különösen figyel arra, a filmek megjelenésekor és ennél az eseménynél is, hogy minden korosztályt egyformán megszólítson.

A nagysikerű Legyetek jók, ha tudtok című filmből musical készült, a szombat délelőtti előadásra minden jegy elkelt. Különösen a családosoknak és az ifjúságnak akarunk kedvezni ezzel a különleges bemutatóval, melyet két felvonásban láthatnak az érdeklődők.

A délután folyamán a tizennégy segítő szent egyik kiemelkedő alakjáról, a bányászok védőszentjéről, Szent Borbáláról készült mozifilmet láthatja a közönség, ide is az ifjúságot, középiskolás és plébániai hittancsoportokat, a katekumeneket, a hitüket keresőket, illetve azokat várjuk, akik szeretnének elmélyülni a hitükben.

Bemutatkozik a Fokoláré Mozgalom, az egység jegyében tesznek tanúságot közösségükről.

Ugyancsak szombaton délután a Placid atyáról készült nagy sikerű dokumentumfilmet mutatjuk be. Külön öröm számunkra, hogy az eddigi vetítések alkalmával többször telt ház volt. Este a legújabb filmünket láthatják, a Félelem Nélkül – II. János Pál pápa élete című alkotást. Vasárnap a Páli Szent Vince – Az irgalmasság szentje és a Fatima 13. című filmeket vetítjük.

– Az Etalon Kiadó a közelmúltban három pápáról – XII. Piusz, VI. Pál és II. János Pál – szóló játékfilmet is megjelentetett. Mi volt a céljuk ezzel?

– A pápás díszdoboz, benne a három pápás filmmel az Etalon Kiadó egyik nagy büszkesége. Jogosan kerültek bele a Sugárzó életek című sorozatunkba, mely az egész világon egyedülálló.

A II. János Pál – Félelem nélkül című film a Karolhoz hasonló remekmű, amely személy szerint az én kedvenc filmem is, nem mindennapi jelenetekkel mutatja be Karol Wojtyła életútját. Különleges abban is, hogy a korábbi, II. János Pálról szóló filmektől eltérően részletesebben foglalkozik a szent pápa gyermekkorával is. Karol Wojtyła húszéves korára elvesztette a szüleit és a bátyját, teljesen egyedül maradt, s ekkor érlelődött meg benne végleg, hogy Isten szolgálatának szenteli az életét. Fontos szimbólum és nem véletlen, hogy ez a film lett a Sugárzó életek sorozat ötvenedik része.

A XII. Piusz – Róma ege alatt című filmmel már a magyarországi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülünk, amelynek Eugenio Pacelli bíboros, a későbbi XII. Piusz pápa volt az egyik meghatározó alakja. A harmadik film – VI. Pál – Viharos idők pápája – Giovanni Battista Montini bíboros életútját mutatja be.

– Szintén az Etalon adta ki Robert Bresson három alkotását – Egy falusi plébános naplója, Vétlen Baltazár, A pénz – is. Bresson a filmtörténet talán egyetlen olyan alkotója, aki nyíltan kifejezi katolikus hitét a művészetében. Mi erről a véleménye?

– Korunknak a valósághoz, a transzcendenshez való viszonya természetszerűleg jelent meg Bresson filmjeiben. Az ő katolicizmusa kizár mindenféle hamisságot, mentes mindenfajta illúziótól. Mindig az aktuális valóságot, társadalmi problémákat ábrázolta. Korai filmjeiben az emberek tudatában még sokkal jobban jelen volt a megváltás kegyelme, mint később. Amikor viszont felismerte, hogy a világ egyre magabiztosabban halad a szakadék felé, ezt jelenítette meg az alkotásaiban is. Szomorú, de tény, hogy élete utolsó évtizedei művészetében már sokkal rejtettebben volt jelen a transzcendens, mint korábban.

Az Egy falusi plébános naplója (1950) című mozi Georges Bernanos azonos című regényéből készült. A filmben mindvégig érezhető Lisieux-i Kis Szent Teréz hatása, aki tudta, hogy nem képes nagy tettek elvégzésére, de ez nem kedvetlenítette el, mert rendíthetetlenül hitt abban: ha Isten akarata az, hogy minden ember szent legyen és a mennybe jusson, akkor lennie kell egy bárki számára hozzáférhető útnak. Ezt jelentette neki a „kis út”: Jézushoz fordulni bizalommal és szeretettel, de soha nem a maga ügyében, hanem mindig másokért. „Nagy, erős és hűséges szeretetre” van szükségünk, amellyel teljesítjük köznapi feladatainkat. Abban a szellemben, ahogy az ifjú falusi plébános teljesíti Istentől kapott küldetését, lelki és testi gyötrelmei közepette is. Vallja, hogy minden rábízott lélek fontos számára, mindenki iránt felelősséggel tartozik. Rövid, szenvedésekkel teli élete azt példázza, hogy a körülmények látszólagos sivársága, szürkesége mellett is mindenki megtalálhatja az Istentől rászabott küldetést, amit teljesítenie kell.

A Vétlen Baltazárban (1966) a címszereplő egy szamár. Baltazár a különféle bűnöket – gőgöt, iszákosságot, lustaságot, durvaságot, pénzvágyat, a kiszolgáltatottak megalázását – megtestesítő emberekkel találkozik. A film másik hőse a kamaszlány Marie, a szamár első és utolsó gazdája. Kettőjük sorsa párhuzamos, mindketten áldozatok, kiszolgáltatottjai az emberi gonoszságnak. A film szereplői képtelenek arra, hogy a jó vagy az öröm hordozói legyenek, hogy lelkileg újjászülessenek. Pusztulások sorozata követi egymást, a felvillanó remények hamar megsemmisülnek. Bresson ebben az alkotásában azt mutatta be, milyen az a világ, amelyben az emberek nem vesznek tudomást Istenről. Ugyanakkor ott vannak a Teremtőre utaló jelek, így rögtön a film kezdetén a szamár áhítatos-játékos megkeresztelése vagy a templomi jelenet. Ám az emberek nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy az Istenhez fordulás révén megtisztuljanak. A kereszténység csak történelmi, nem élő hagyományként van jelen a tudatukban.

Bresson utolsó filmje, A pénz (1983) Lev Tolsztoj A hamis szelvény című kisregénye alapján készült. Az 1860-as években írt művet a rendező átültette a 20. század utolsó harmadának Franciaországába. Főhőse, Yvonne egy többszörösen gyilkos fiatalember, aki nem csupán bűnös, áldozat is. A társadalom a kisszerűségével, képmutatásával és önzőségével taszítja bele a bűnbe. A történetben ugyanakkor ott van a megtisztulás lehetősége is: a bűnöket mindenki tagadja, de a többszörös gyilkos Yvonnak van ereje ahhoz, hogy végül feladja magát. Fölborítja a hazug, képmutató világot, és ez reménység lehet a majdani megtisztulására.

– Mit remél a mostani filmes seregszemlétől?

– Legalább ezerötszáz látogatót az ingyenes programokon. Lelkes embereket, csillogó, néha könnyes szemeket és keresztény örömöt. A film a modern korban evangelizációs eszköz, segítséget nyújthat az embereknek.

Fotó: Lambert Attila; Uránia Nemzeti Filmszínház

Bodnár Dániel/Magyar Kurír