A házasság patrónája – Imafüzetek Zita királyné boldoggá avatásáért

Nézőpont – 2021. március 18., csütörtök | 14:23

Franciaországban Jean Sévillia történész, újságíró évekkel ezelőtt egyesületet hozott létre Zita osztrák császárné és magyar királyné boldoggá és szentté avatásának előmozdítására. A közelmúltban megérkeztek Magyarországra azok az imafüzetek, melyekben a királyné boldoggá avatásáért szóló imádság kapott helyet.

A kiadvány a bejegyzésére váró magyar egyesület kérésére, a francia egyesület támogatásával és Erdő Péter bíboros, prímás jóváhagyásával látott napvilágot. Erőss Réka Máriával, a magyar egyesület elnökével beszélgettünk.

– Mikor és milyen céllal jött létre a Zita királyné boldoggá avatásáért tevékenykedő egyesület?

– Zita királyné Boldog IV. Károly, az utolsó magyar király és osztrák császár felesége volt. Boldoggáavatási eljárását 2019. december 10-én kezdeményezte a franciaországi Le Mans püspöke. A királyné a svájci Zizers-ben hunyt el, így a hagyomány szerint ott kellett volna elindítani a boldoggáavatási eljárást. Mivel azonban a királyné az utolsó éveit a franciaországi solesmes-i apátságban töltötte női bencés oblátakén, ezért Franciaországban kezdeményezték az eljárást. Boldoggáavatási ügyének posztulátora Alexander Leonhardt, a Strasbourgi Főegyházmegye apátja, a magyar ügyekért felelős viceposztulátor pedig Nagy Norbert Svájcban élő teológus. Az egyesület célja Zita királyné mély lelkiségének, példamutató életének megismertetése és ezáltal azon keresztény értékek terjesztése, amelyek hozzásegítették őt ahhoz, hogy leküzdje élete nehézségeit.

A hitvesi hűség, a szeretet, az önfeláldozás, a lelki derű, az Istenbe vetett bizalom, az odaadás és az emberi méltóság tiszteletben tartása voltak a legjellemzőbb tulajdonságai.

Úgy gondoljuk, ha életpéldáját sokan megismerik, az a hitélet fellendítését, a vallásos lelkület elmélyítését szolgálhatja.

– Mit kell tudnunk a francia egyesület elnökéről?

– Jean Sévillia francia történész, konzervatív újságíró a Sorbonne Egyetemen diplomázott. 1978 óta a Figaro Magazin főszerkesztő-helyettese. Történelmi tárgyú könyvek szerzője, számos szakmai kitüntetés birtokosa. Művei több nyelven megjelentek. Néhány magyarul is elérhető kötete: Zita, a bátor császárné (2000); Túl jón és rosszon – Hová vezet az anarchista liberalizmus? (2008); Az utolsó császár és király – Habsburg Károly sikertelen államcsínye (2012).

– Mesélne kicsit Zita királynéról?

– Zita Bourbon-parmai hercegnő 1892. május 9-én született az olaszországi Viareggio közelében, a Villa Borbone delle Pianore-kastélyban, I. Róbert Bourbon-parmai herceg és Mária Antónia portugál infánsnő gyermekeként. Huszonegyen voltak testvérek, két anyától. A nagycsaládban több sérült gyermek is élt, ami abban a korban ritkaságnak számított. A szociálisan érzékeny Zita hamar megtanulta a rászorulók támogatását.

A későbbi királyné Szent Zita után kapta a nevét, aki a 13. században élt Luccában, és a cselédek, szolgálólányok védőszentje lett. Érdekes ez a párhuzam, hiszen az uralkodására Zita királyné mindig szolgálatként tekintett.

Szigorú édesanyja vasfegyelemmel, mély hitben nevelte őt és a testvéreit. Zita vidéken töltötte a gyermekéveit, családi szeretetben. 1903-ban, tizenegy évesen beíratták a zangbergi Szent József Leánynevelő Intézetbe, ahol több lánytestvérével együtt tanult. Az éles eszű, határozott, korán önállóvá vált kislány hamarosan osztályelső lett. Apai hatásra elsősorban a humán tárgyak iránt érdeklődött. Kiváló nyelvérzéke volt, mivel soknyelvű környezetben nevelkedett. Nem sokkal édesapja 1907-ben bekövetkezett halála után, amikor betöltötte a tizenhatodik életévét, Zitának el kellett hagynia az iskolát, és hazaköltözött. Későbbi tanulmányait az Egyesült Királysághoz tartozó Wight-szigeten, a Szent Cecília-zárdában folytatta, amelyet anyai nagynénje vezetett. Az egyházi iskolák és a vallásos édesanya a fiatal hercegnő mélyen hívő gondolkodásmódját már a korai éveiben megalapozták.

– Mikor ismerkedett meg egymással Zita és Károly főherceg?

– Fiatal felnőttként 1909-ben Franzensbadban találkoztak, de a rokoni szálaknak köszönhetően már gyermekkoruk óta ismerték egymást. Károly főherceg azonnal a szívébe zárta Zitát, nemcsak a szépsége, hanem mély vallásossága miatt is. 1911. június 13-án jegyezték el egymást, és még ugyanabban az évben összeházasodtak. Igazi lelki társak voltak, szerelmük kölcsönös bizalomra épült. Zita élete a házasságkötés után gyökeresen megváltozott, bár ekkor még nem gondolták, hogy a sors hamarosan óriási feladatot ró rájuk. Az 1914. június 28-ai szarajevói merénylet után már trónörököspárként kellett helytállniuk, majd 1916-ban, I. Ferenc József halála után a trón Károlyra és Zitára szállt. A fiatal uralkodópárt 1916. december 30-án Budapesten megkoronázták. Ekkor már javában tartott az I. világháború. Zita szociális érzékenységét bizonyítja, hogy a nehéz időkben is talált időt az elesettek, a rászorulók segítésére. Napjai egy részét bécsi kórházakban töltötte, látogatta a háborús sebesülteket, néha elkísérte a férjét a frontra, jótékonysági tevékenységeket végzett. Megemlítendő, hogy Károly volt az első uralkodó, aki szociális minisztériumot hozott létre. Látván a háború borzalmait, mindketten küzdöttek a békéért.

Az uralkodói párnak közben sorra születtek a gyermekei. Nevelésükre az államügyek mellett is mindig találtak időt. Miután a világháború 1918. november 11-én véget ért, és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, Károlynak le kellett mondania a császári trónról, majd a magyar államügyek vezetéséről is. Kétszer próbált meg visszatérni a magyar trónra, mindkétszer sikertelenül. A második kísérlet után Zita királyné követte férjét Madeira szigetére, a száműzetésbe. Károly itt hunyt el 1922. április 1-jén, spanyolnáthában. Azt, hogy milyen nagy szerelem volt közöttük, és hogy Károly milyen mélyen hitt Krisztusban, a halálos ágyán Zitának mondott búcsúszavai is bizonyítják: „Végtelenül szeretlek téged, találkozunk Jézus legszentebb szívén!” Nyolcadik gyermeküknek, Erzsébetnek, Zita már özvegyként adott életet.

– Hogyan alakult Zita királyné élete, miután megözvegyült?

– Gyermekeivel együtt Spanyolországba költözött, ahol rokona, XIII. Alfonz király nyújtott menedéket nekik. Hat évet töltöttek itt, majd később Belgiumban, Franciaországban, Portugáliában, az Egyesült Államokban és Kanadában éltek. Zita királyné a gyermekei felnevelése után visszatért Európába, és beteg édesanyját ápolta. Élete utolsó éveiben sok időt töltött imádságban a svájci zizers-i apátságban. 1989. március 14-én halt meg, kilencvenhat évesen. A bécsi kapucinusok kriptájában temették el, szívét férje szíve mellett őrzik a svájci muri kolostorban.

Ima Isten Szolgálója Zita királyné boldoggá avatásáért

Mennyei Atyánk, te Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztusnak megaláztatása által megszabadítottad a világot; őt pedig, aki király volt, de értünk szolgává lett és odaadta életét sokakért, felmagasztaltad.

Add jóságosan, hogy szolgálódat, Zita királynét, Egyházad oltárain tisztelhessük. Benne a hitnek, a próbatételek idején is élő reménynek és a te isteni gondviselésedbe vetett rendíthetetlen bizalomnak csodálatos példáját adtad nekünk.

Add, hogy férjével, Boldog Károly királlyal együtt a házastársak számára a hitvesi szeretet és hűség példaképe, a családok számára pedig a keresztény nevelés tanítómestere lehessen. Zita királyné minden nehézség közepette kitárta szívét az emberek, különösen is a legszegényebbek felé.

Add, hogy ezért mindenki számára a szolgálat és a felebaráti szeretet példaképévé válhasson. Közbenjárásának segítségével hallgasd meg kérésünket (itt röviden megemlíthető a kérés). Ezt Krisztus, a mi Urunk nevében kérjük. Ámen.

Miatyánk, három Üdvözlégy, Dicsőség.

– Milyen tulajdonságai teszik méltóvá Zita királynét arra, hogy az Egyház boldoggá avassa?

– Rendíthetetlen volt az istenhite. A rábízottak sorsa iránti felelősségérzete és a szegények, elesettek érdekében végzett irgalmas cselekedetei nem alkalomszerűek voltak, hanem meghatározták a mindennapi életét. Friedrich Gustav Piffl bíboros, bécsi érsek joggal nevezte őt a szenvedők őrangyalának. Életét és házasságát Károllyal a hitéből élte meg.

Szent II. János Pál közelről ismerte Zita királynét. Ő javasolta elsőként a szent életű Zita boldoggá avatását. A királyné és férje, Boldog IV. Károly így közösen válhatnak a házasság patrónusaivá.

Szent II. János Pál a házasságra úgy tekintett, mint a társadalom jövőjére, és a királyi pár méltón képviseli a szentségi házasságot. Közbevetőleg megjegyzem: a lengyel pápa édesapja a Monarchia tisztje volt, és a IV. Károly iránti tiszteletből adta fiának, a későbbi pápának a Karol keresztnevet.

– Ön hogyan került kapcsolatba Zita királynéval, és minek köszönhető, hogy a bejegyzés előtt álló magyar egyesület elnöke lett?

– Tagja vagyok a máltai lovagrendnek, és 2019-ben itt találkoztam Habsburg-Lotharingiai Christiana főhercegnővel. Ő kért fel arra, hogy szervezzek imaláncot Zita királynő boldoggá avatásának előmozdítására. Egy évvel ezelőtt Depaula Flavio atya, aki 2020-tól érseki titkár az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében, szentmisét mutatott be a zugligeti Szent Család-templomban Zita boldoggá avatásáért. Ezután Elizabeth Montfort, a francia egyesület főtitkára tartott előadást a magyar érdeklődőknek.

– Kérem, meséljen kicsit magáról!

– 1993-ban német–angol szakon végeztem az ELTE-n, tanári és nyelvészdiplomám van. Kezdetben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanítottam, és fordítottam, de ahogy jöttek a gyerekek, egyre fontosabb szerepet kapott az életemben a család, a munka és a karrier pedig elhalványult. Férjem Erőss Loránd idegsebész, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének ispotályosa. A hivatása teljes embert kíván, ezért ahhoz, hogy a támasza legyek és a négy gyermekünk is biztonságban, szeretetben nőjön fel, nekem is teljes emberként kell helytállnom itthon.

– Mi az, ami különösen megragadta Zita alakjában?

– Példamutatóan kitartott a férje mellett a legnehezebb történelmi időkben. Mindent megtett a családjáért a férje halála után is. Mély hitben nevelte a gyermekeit. Mindezeken felül mindig volt ideje és figyelme a legelesettebbekre is. A gyermekei nevelése mellett naponta tett a betegekért, a nélkülözőkért, a menekültekért. Számomra is a gyermekeim keresztény nevelése a legfontosabb és legértékesebb feladat. Zita királyné határtalan, odaadó szeretete a családja iránt mintaértékű. Ahogyan azt Szent II. János Pál mondta, a házasság patrónájaként tekinthetünk rá, példa lehet az ifjú családosok számára.

A spanyolnátha idején a legnagyobb szegénységben, száműzetésben éltek, bezárva Madeira szigetére. IV. Károly ott betegedett meg, Zita pedig kitartóan ápolta, miközben a gyermekeiket nevelte. Példája erőt adhat az elszegényedéssel, reménytelenséggel, betegséggel küzdő, izolációban élő emberek számára most, a Covid-19-járvány idején és utána is.

– Mit remél az imafüzet megjelenésétől?

– A mai világban a házasság intézménye állandó támadásnak van kitéve. Az imafüzet segítségével országos imaláncba hívhatjuk a családanyákat havi rendszerességgel, egy adott időpontban. A házasságok megóvásáért és a családok egyben tartásáért imádkozunk, és kérjük Zita királynét, mint a házasság patrónáját, hogy segítsen megóvni a házastársi kapcsolatokat, hiszen csak így nőhet fel szeretetben és biztonságban a jövő nemzedéke.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2021. március 14-i számában jelent meg.

Kapcsolódó fotógaléria