A jövő legfontosabb orvosi műszere az okostelefon lesz

Kincses Gyula többek között elmondta: „a magyar egészségügy helyzete és teljesítménye igenis jó, de nagy helyi különbségekkel. Ha viszont azt nézzük, hogy milyen életkorú a háziorvosi kar, illetve hány betöltetlen háziorvosi praxis van, abból azért az is látszik, hogy az alapellátás jelenlegi formája nem tarható fenn. (...) A társadalomban jelen lévő egyenlőtlenségek az egészségügyben is leképeződnek. A baj az, hogy

egyre erősebb a magánegészségügy szerepe, és amennyiben ez nem változik, az komoly kirekesztést jelent mindazok számára, akiknek az effajta ellátás nem elérhető.

A Magyar Orvosi Kamara véleménye szerint a magánegészségügyi szolgáltatóknak választékbővítést kellene jelenteniük, a közellátást viszont mindenkinek meg kell kapnia. Leegyszerűsítve: fontos, hogy kényelmet vehessünk a pénzünkért, ne életet. (...)

Magyarországon nagyon meghatározó az iskolai végzettség a túlélés szempontjából. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, angolul Organisation for Economic Cooperation and Development, OECD – a szerk.) legfrissebb tanulmánya szerint egy 40 éves diplomás férfi 10,7 évvel hosszabb életre számíthat, mint egy vele egykorú 8 általánost vagy még azt sem végzett ember. Szakítani kell azzal a vággyal, hogy egy „egyenegészségügy” egyformán megold mindent. (...) differenciáltabb egészségügyre van szükség. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyakorlata bizonyítja, hogy azokon a területeken, ahol tényleg súlyos problémák vannak, speciális eszközökkel kell, és főleg lehet közeledni a lakosokhoz.”

– A Máltai Szeretetszolgálat első ilyen kísérlete még a 90-es években volt: 1995-ben indult útjára a tüdőszűrő busz abból a megfontolásból, hogy a hajléktalan emberek nem mennek el a tüdőszűrésekre, ezért a rendelést vitte el hozzájuk. Később kórházi feladatokat részben ellátó intézményt nyitott a fedél nélkül élő emberek ellátására, de ennek akkor még ön sem örült kifejezetten (...)

– Először én is húztam az orrom, amikor kiderült, hogy a Máltai Szeretetszolgálat hajléktalankórházat csinál. Ez diszkrimináció, megint a kirekesztő folyamat – gondoltam először: mi az, hogy egy hajléktalan ember nem mehet be egy „rendes” kórházba. Aztán elmentem megnézni, és akkor megértettem, hogy az utcán élő embereket először kórházképessé kell tenni. És beláttam azt is, hogy az a fajta odafigyelés, pozitív diszkrimináció, ami a hajléktalankórházban megvan, nem várható el általánosan az összes kórháztól. Több Máltai Szeretetszolgálatra lenne szükség, a társadalombiztosításnak is jobban kellene támogatnia ezeket a kezdeményezéseket. Ez nem karitatív szervezetek feladata lenne, jobban a rendszerbe kellene állítani ezeket a segítségeket. A megoldás az, ha speciális rétegeknek speciális megoldásokat kínálunk és ösztönzőket adunk. (...)

Nagyon régóta figyelem és a jövő megoldásának tartom a telemedicinát. Azt gondolom, hogy a jövő legfontosabb orvosi műszere az okostelefon lesz. Ma is ezen szervezzük az életünket, és nem lesz másként az egészségügyben sem. Itt kapjuk az időpontot, az értesítéseket, a leleteinket is. Mindebből az is látszik, hogy

a digitális írástudatlanság mentén új egyenlőtlenségek alakulhatnak, megint kirekesztődnek egyes emberek abból a fejlődésből, amit az e-egészségügy, a digitalizáció és a telemedicina kínál.

Ezért szeretem nagyon a máltaiak projektjét, mert pontosan azt bizonyította be, hogy a telemedicinának nem kell kirekesztőnek lennie. Éppen ellenkezőleg: olyan területeken pótol ellátásokat, ahol a hagyományos ellátások nem elérhetők. (...) Mindenkinek meg kellene értenie, hogy a telemedicina-szolgáltatás nem valamit pótló, másodosztályú, a semminél jobb dolog, hanem komplexebb, minőségi ellátást tud nyújtani a betegnek. Olyan szakorvosi hálót és tudást tesz a vizsgálat mögé, ami nem elvárható a háziorvostól, aki nem képes ugyanolyan tudással rendelkezni, mint a telemedicina-rendszerben elérhető belgyógyász, szülész, szemész, fül-orr-gégész együttesen.

A magyar betegellátás hagyományosan nagyon orvosközpontú. A Magyar Orvosi Kamara hosszú ideje mondja, hogy

a korszerű egészségügyben a diplomás ápolóknak nagyon fontos szerepe van. Az orvos alapvetően a karmester, aki bizonyos döntéseket hoz meg, de nem neki kell mindent megcsinálnia.

Nem orvosi feladat például a családi anamnézis kikérdezése, és a szűrővizsgálatok és beteggondozások jelentős részét át tudják venni a diplomás ápolók. Azért furcsa, hogy a magyar lakosság még mindig idegenkedik ettől, mert ha van jó példa a diplomás nővérek társadalmi elfogadottságára, akkor az a védőnői szolgálat. A védőnőnek megvan helyben a tekintélye és elfogadottsága, és ezt senki nem vonja kétségbe. (...) ennek elismerése az orvosok és betegek részéről is kultúraváltást igényel.

A telemedicina mellett nagyon fontos lesz majd a mesterséges intelligencia is. Egy dolgot biztosan el kell fogadni: a mesterséges intelligenciának korlátozottabbak ugyan a képességei, de a korlátai jól felismerhetők, és ezeken belül 100 százalékosan tudja hozni mindazt, amire képes (...). Az emberi erőforrás bár sokkal komplexebb képességű, az emberi tulajdonságok miatt több hibalehetőséget hordoz.

Nem kell félni ezektől az újításoktól, emberéletről soha nem dönt gép.

A teljes szöveg ITT olvasható. Az interjú a Máltai Hírek 2021/4 lapszámában jelent meg.

Szöveg: Pálmai Erika

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Fotó: Kovács Bence

Magyar Kurír