A magyar görögkatolikusok történelméről tartanak előadást Budapesten

Nézőpont – 2022. május 11., szerda | 16:09

A magyar görögkatolikusok kalandos és küzdelmekkel teli történetét ismerhetik meg a Keleti teológia, bizánci lelkiség című szabadegyetem következő előadásán május 12-én, csütörtökön 18 órakor a budapesti Párbeszéd Házában. Az előadóval, Janka György történésszel, görögkatolikus pappal beszélgetett Király András, a Görögkatolikus Metropólia munkatársa.

– Miről hallhatnak az érdeklődők az előadáson?

– Az előző előadásokon a távolabbi előzményeket (egyházszakadás, bizánci hatások, bizánci kereszténység jelenléte a Kárpát-medencében, uniók) hallhattuk, a következő előadás során a magyar görögkatolikusok történetét tekintjük át az unióktól kezdve. Megismerhetjük azt a munkácsi, eperjesi és nagyváradi egyházmegyék területén kialakuló, alulról építkező mozgalmat, melynek célja a magyar liturgikus nyelv használatának engedélyezése volt. A 19. századot ez a küzdelem határozta meg a magyar görögkatolikusok életében. Az 1700-as évektől jelentkező mozgalom előbb énekeskönyvek, szertartáskönyvek magyarra fordításában mutatkozik meg, majd az erőteljes és egyre hangosabb hajdúdorogi mozgalomban. A küzdelem (...) 1912-ben ér véget, amikor Szent X. Piusz megalapítja a Hajdúdorogi Egyházmegyét.

Az immár hivatalosan is magyar görögkatolikus egyház történetét püspökeink tevékenységén keresztül tekintjük majd át. Van miről beszélni, hiszen a 20. század rengeteg nehézség elé állította a magyar görögkatolikusokat, de kitartásuk meghozta gyümölcsét, hiszen immár metropólia vagyunk három egyházmegyével.

– Miért kellett a magyar nyelv használatáért küzdenie a magyar görögkatolikusoknak?

– Az uniókat követően a Magyar Királyság területén élő, Rómával egyesült egyházak hivatalos liturgikus nyelve az ószláv és a román volt (a keresztelési anyakönyveket is ószlávul kellett vezetni). Amikor napirendre került a magyar nyelv használata, a trienti zsinat dekrétumára hivatkozva utasították ezt el, mely a Szentszék hatáskörébe utalta a liturgikus nyelv kérdését. A 18. század végétől minden tiltás ellenére egyre több szertartást végeztek magyarul. A Hajdúdorogi Egyházmegye alapítóbullája az ógörögöt írja elő liturgikus nyelvként, melynek alkalmazása gyakorlati nehézségekbe ütközött, hiszen az ország 41 százaléka analfabéta volt, rengetegen magyarul sem tudtak írni-olvasni, nemhogy ógörögül.

– A román nyelv miért volt engedélyezett?

– Ez mindig vita tárgyát képezte, hiszen a keleti egyháznak gyakorlata volt, hogy a nemzeti nyelvet használták a liturgiában. A románoknak az volt a „szerencséjük”, hogy az erdélyi fejedelmek korábban (még mikor ortodoxok voltak) arra kötelezték őket, hogy az ószláv helyett román nyelvet használjanak (azt remélve, hogy így majd a reformáció felé tudják őket terelni). A románok uniójakor ők már románul végezték a szertartásokat. Az ungvári unió 1646-os megkötésekor még nem vetődött föl a magyar nyelvhasználat kérdése, sőt a nemzetiségi kérdés sem.

– Hogyan lett végül kanonizált nyelv a magyar?

– Dudás Miklós püspök bátorságának köszönhető a magyar liturgikus nyelvért folytatott küzdelem vége, amikor 1965. november 19-én 2500 zsinati főpap jelenlétében mutatott be teljesen magyar nyelvű Szent Liturgiát a Szent Péter-bazilikában. Evvel hivatalosan is engedélyezett lett a magyar nyelvhasználat a görögkatolikusok számára. (...) 1991. augusztus 18-án maga a pápa mutatott be teljes egészében magyar nyelvű Szent Liturgiát a görögkatolikusok lelkiségi központjában, Máriapócson. A 19. század legvérmesebb hajdúdorogi görögkatolikusai sem álmodtak arról, hogy a római pápa magyarul végez görögkatolikus szertartást.

– Milyen nehézségekkel kellett még szembenézniük a magyar görögkatolikusoknak?

– A liturgiájuk, rítusuk miatt még a 19. század végén is oláhoknak, rusznyákoknak, oroszoknak tartották a görögkatolikusokat, ami felettébb bántotta őket, hiszen magyar hazájukhoz és a Szentszékhez egyaránt hűségesek voltak. Óriási volt a társadalmi lemaradásuk is, hiszen alapvetően a jobbágyság sorában éltek görögkatolikusok. Nem volt polgárosodó rétegük, arisztokráciájuk, iskolahálózatuk, nem voltak nyomdáik, magasan képzett papjaik. A vegyesházasságok esetén magától értetődő volt, hogy a görögkatolikus félnek kell elhagynia vallását. Alig alakult meg a Hajdúdorogi Egyházmegye, kitört a világháború, majd jött a trianoni döntés, melynek következtében az egyházmegye jelentős része új országok közigazgatása alá került. A kommunizmus pedig a totális ellenőrzés és megfélemlítés évtizedeit jelentette a görögkatolikus egyház számára is.

– A környező országokban a kommunizmus alatt betiltották a görögkatolikus egyházakat. Hogy kerülte el ezt a sorsot a magyar görögkatolikus egyház?

– Ennek egyik legfontosabb oka, hogy Magyarországon elenyésző volt az ortodoxok száma, egy kétszázezres egyházat nem lehetett beolvasztani egy húszezres közösségbe. Még maguk az ortodoxok sem voltak egységesek, az itt élő szerb, román és magyar ortodoxok mind a saját útjukat járták. Egy másik ok, hogy papjaink nagyon erősen katolikusok voltak. Galíciában például sokkal nagyobb számban váltak ortodoxszá a szovjet nyomás hatására, mint Kárpátalján. Az ott élő magyar görögkatolikusok nagyon erősen ragaszkodtak katolikus hitükhöz. A vértanú püspökök, papok példája nagyon megerősített őket. Ki kell még emelnünk a kárpátaljai magyar papnék kiállását is, akik sokszor több gyermek mellett is határozottan kiálltak amellett, hogy férjük tagadja meg az ortodoxiába való áttérést, holott ez egzisztenciálisan is ellehetetlenítette őket. A magyarországi kommunista vezetés valószínűleg belátta, hogy jobban járnak, ha a teljes betiltás helyett inkább a totális ellenőrzés mellett döntenek.

– Lehet beszélni az államhatalommal együttműködő görögkatolikus papokról, püspökökről?

– XIII. Leó pápa mondta a Vatikáni Levéltár történészek számára történő megnyitásakor, hogy az igazságot fel kell tárni, az igazsághoz ragaszkodni kell. Az adott korszak eseményeit azonban mindig az adott kontextusban kell értékelnünk. Meg kell vizsgálnunk, milyen lehetőségek voltak az Egyház számára a kommunizmus legsötétebb idejében. Azt, hogy a diktatúra nem áll meg sehol, jelezte a katolikus iskolák államosítása és Mindszenty letartóztatása 1948-ban, majd a hercegprímás bebörtönzése 1949-ben, 1950-ben a szerzetesrendek szétszóratása. Kádár János törvényrendelete kimondta, hogy egyházi elöljáró csak az állam beleegyezésével nevezhetett ki bárkit is bármilyen pozícióba. A totális kontroll alól nem lehetett kibújni. Magyarán csak az államhoz lojális(nak tűnő) személyeket lehetett kinevezni. Sosem tudjuk meg, hogy az állammal együttműködő egyházi személyeket mivel fenyegették meg. Hányan mondanánk ma nemet, ha családtagjainkkal fenyegetnének meg? Egy másik fontos dolog volt, hogy az egyházunkat így vagy úgy, de mentsük meg. Minél több gyerek részesüljön szentségekben, járjon hittanra, minél több házasság köttessen templomban. A határokat aztán ki-ki másképp feszegette. A kommunizmus alatt kinevezett két püspökünknek tehát eleget kellett tennie ezeknek a kritériumoknak, de az intézkedéseik fényében látjuk, hogyan próbálták a lehetőségeikhez képest életben tartani és fejleszteni egyházunkat.

– Kinek ajánlja a csütörtöki előadást?

– Szeretettel ajánlom a görögkatolikusoknak és minden más felekezetű vagy felekezethez nem tartozó érdeklődőnek, a történelmet kedvelőknek, hiszen a 19–20. század egyháztörténelmének egy érdekes fejezetébe nyerhetünk bepillantást.

A magyar görögkatolikus egyház története

2022. május 12., csütörtök 18 óra, Párbeszéd Háza (Budapest, Horánszky u. 20, 1085)

Előadó: Janka György, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára

Az esemény díjtalan, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a keleti.teologia@szentatanaz.hu címen lehet.

Forrás és fotó: Görögkatolikus Metropólia

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria

Az 1646-os ungvári unió okmányának első oldalaAz első hajdúdorogi püspök, Miklósy István szentelése 1913-ban HajdúdorogonA Hajdúdorogi Egyházmegyét alapító 1912-es Christifideles Graeci bullaAz 1646-os ungvári unió okmányának első oldalaDudás Miklós püspök 1965. november 19-én a vatikáni Szent Péter-bazilikában magyar nyelvű Szent Liturgiát vezetJanka György