A pápa részvétele a kongresszuson a szeretetet fejezi ki – Interjú Erdő Péter bíborossal

A bíboros érsek szerint „a Szentatya személyes jelenlétén keresztül az egész egyetemes Egyház ünnepli az Eucharisztiát”, és „eljövetelében a szeretet kifejezését látja”. Ferenc pápa látogatása „a mostani nehéz helyzetben segíti a remény újjáéledését”.

– Mit jelent a házigazdának az örömhír vétele, hogy a Szentatya maga jelentette be: ő fogja bemutatni a záró szentmisét a szeptemberi eucharisztikus kongresszuson?

– Először is egy nagyszerű hír, mert azt jelenti, hogy másképpen készülhetünk. Nemcsak elméletileg van velünk a világegyház, hanem a Szentatya személyes jelenléte ki is fejezi, hogy ilyenkor az egész Egyház ünnepli az Eucharisztiát. Nem véletlenül hívják a zárómisét statio orbisnak (a földkerekség állomása), mert ilyenkor az egész Egyház stációmiséjét mutatják be itt Budapesten. Ez azt is jelenti, hogy különleges eseményre kerül sor, hiszen a Szentatya nem szokott eljönni az eucharisztikus kongresszusokra, hanem legátust küld. Ha most eljön, ebben a szeretetnek a kifejezését látjuk, egy olyan gesztust, mely lelkipásztori üzenetet hordoz. A készületben persze nagyon sok részletre kell ügyelni, a pápai oltár kialakításától kezdve a programig, azonban azt hiszem, hogy az imádságnak és a lelkipásztori előkészítésnek is fontos témája lehet, hogy Ferenc pápa tanításában az Eucharisztia témáját tanulmányozzuk és terjesszük a hívők körében.

– Bizonyára a Szentatya jelenlétének a bejelentése nagy lendületet ad a további lelki felkészülésnek. Mit lehet remélni a látogatástól?

– Mindenekelőtt most a pandémiának egy késői szakaszát éljük, és az emberek már nagyon elfáradtak. Azt hiszem, így van ez mindenütt a világon, újabb és újabb hullámok, korlátozások, és bizony ez egy depresszív hangulatot eredményez sokaknál. Ha pedig a Szentatya eljön, akkor ez az újjáéledésnek a reményét erősíti meg. Megerősít bennünket abban, hogy újra közösségben ünnepelhetjük Jézus Krisztust, és fizikailag is magunkhoz véve az Oltáriszentséget, egymással is erősíthetjük a közösségünket.

– A Szentatya jelenléte mindenképpen magasra emeli az eucharisztikus kongresszus színvonalát. Remélhető-e rangosabb és népesebb jelenlét nemzetközi szinten, ha már egyszer a Szentatya maga eljön?

– Az biztos, hogy sokan máris érdeklődnek a pápai mise iránt. Amikor a bejelentés megtörtént, utána 250-en rögtön regisztráltak, hogy ők szeretnének részt venni a szentmisén. Ugyanakkor a nemzetközi jelenlétnek a szélessége függ a járványügyi intézkedésektől. Ha megfelelően meglesznek az oltási igazolványok, meglesznek a szabályok a biztonságos utazásra, és be is indulnak nemzetközi járatok, akkor remélhetjük, hogy ebből az alkalomból tényleg nagy tömeg jön össze. Azonban, ha szorosabbak a szabályok, arra is fel vagyunk készülve, hiszen láttuk most Irakban is, hogy bizony ritkásabban ültek a székeken a jelenlévők – és mégis szép delegáció volt közösségileg.

– Abban is lehet bízni, hogy tavaly az első nagy hullám után a melegebb időszakban enyhült a vírus intenzitása, és ez nyár végén még mindig tartani fog. A pandémia mostani helyzetében született-e olyan tapasztalat, mely az Eucharisztia sajátos szerepéből „mint forrásból fakad” – a kongresszus mottójának megfelelően –, a lélek és a test mindennapi gyógyszereként?

– Mindenképpen. Tudjuk azt, hogy fel vannak függesztve a nyilvános istentiszteletek, ahogy tavasszal az egész országban volt, most pedig az ország egy részében. Ilyenkor is, azért az áldoztatásra többféleképpen van lehetőség, természetesen kézbe áldoztatással, fertőtlenítéssel, minden biztonsági előírást betartva, de bizony sokan érdeklődnek, hogy hol, mikor lehet áldozni és sokan szeretnék magukhoz venni Krisztust, mert nem elég a lelki áldozás, hanem mondják, hogy Jézus magát táplálékul adta, és nemcsak egy szép imádságra tanított meg, amelyben az áldozás kegyelmeit kérjük. Tehát valóban sokan erősebben átélik, hogy a tényleges szentáldozás különleges kegyelmeket jelent.

– Én az Édesanyámon keresztül tudom, hogy neki mekkora fájdalmat jelent, ha nem tud elmenni vasárnaponként szentmisére, ellenben nem is egy, hanem több alkalommal követi rádión és tévén keresztül a szentmiséket. Bizonyos szempontból talán több is, igaz, hogy fizikai jelenlét nincs, de talán mélyebb és más jellegű lehet ez a közvetett találkozás az eucharisztikus Jézussal.

– Ebben is van igazság! Sőt, aki több szentmisét is végignéz, és megpróbál távolról bekapcsolódni, az észreveheti, hogy milyenek a különbségek. Így aztán lassanként az összehasonlítás is megtörténik majd, majdnem azt mondom, hogy ez egy ösztönzés is számunkra, hogy az esztétikai és szellemi színvonalát is emeljük meg a szerepléseinknek, miközben természetesen a szentmise értéke mindig végtelen, de segítsük a hívőket és segítsük a nézőket is abban, hogy minél inkább belelépjenek ennek titoknak a mélységébe. A magunk számára is egy kihívás a közvetített szentmise.

– A járvány miatt egy évvel későbbre halasztott kongresszus lelkiségét miképpen lehet ébren tartani, és hogyan lehet úgy futtatni az eseményeket, hogy szeptemberre megint tetőpontjára hágjon az érdeklődés és a várakozás?

– A hírek és műsorok, melyekben bemutatkozunk, újrakezdődtek most a tavaszi szezonban, és egyre inkább kulturális és vallási műsorokkal is jelentkezünk. Az igaz, hogy a missziós keresztnek az országjárása időlegesen megtorpant, hiszen tömegrendezvényeket most nem tudunk tartani. Azonban bízunk abban, hogy pár hét múlva azért a szigorú korlátozások elülnek, és akkor ez a fajta közös találkozás és imádság is újra lehetővé válik. Fontos dolog, hogy közben online és más módon folyik az önkéntesek képzése, folyik az egyes programoknak a csiszolása, az előadókkal való egyeztetés, és folyik természetesen az egyes zenei és irodalmi alkotásoknak a bemutatása. A zenei program egyébként elkészült, azonban a halasztás lehetőséget adott arra, hogy a magyar nyelvű énekeskönyv és az új magyar misekönyv is elkészüljön. Így aztán bízunk abban, hogy a halasztásnak is vannak olyan eredményei, melyek komplettebbé, harmonikusabbá teszik majd a kongresszust. Természetesen most már indokolt lehetne újra a szállodafoglalásokkal foglalkozni, de a szállodák meg nem nyitottak meg, úgyhogy valószínűleg az utolsó néhány hónapban válik majd intenzívvé ez a dolog, ezért rendkívüli módon fel kell készülni és oda kell figyelni. A tudományos konferencia tekintetében szépen folynak az előkészületek. A korábbi kongresszusokat, nem az eucharisztikus, hanem a tudományos és lelkiségi kongresszusokra gondolok, vagyis most ezeknek az utóbbi éveknek az ilyen eseményeit, videóban és nyomtatott formában is elkészítettük, melyek most egymás után megjelennek, tehát ezzel is készülünk a tényleges találkozásra. A művészeti kiállítások is készülnek, és mindazok az események, amelyek emberi számítás szerint szeptemberben megtarthatók lesznek.

– Egy püspök elsősorban a papjainak a lelkipásztora. Hogyan fogadták az ön papjai a Szentatya bejelentését?

– A papok örömmel fogadták a bejelentést, hiszen rég nem volt már pápalátogatás Magyarországon. Legutoljára 1996-ban volt ilyen esemény, amikor II. János Pál Pannonhalmára és Győrbe látogatott. Tehát az újabb papi nemzedék, ezüstmisésekig bezárólag aktívan nem élt át ilyet. Éppen ezért nagy várakozással és lelkesedéssel fogadják. Természtesen az ő köreikben is szükség van arra, hogy a hívő közösségeikkel együtt ezt átbeszéljék, és valóban a felkészülésnek egy sajátos témáját adja Ferenc pápának a tanítása, ebben a tekintetben is nagy figyelmet és lelkesedést tapasztalunk.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír