A Szentírás, az Isten és ember közötti párbeszéd könyve – Keresztény Tanösvény (37. rész)

Nézőpont – 2020. május 25., hétfő | 19:50

Böjte Csaba ferences szerzetes Keresztény Tanösvény címmel negyvenrészes videósorozattal segíti a felkészülést a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. A sorozat harminchetedik része Szentírás, az Isten és az ember párbeszédének a könyve címmel május 24-én jelent meg.

Isten mindannyiunkhoz szól a Szentírás által. Csaba testvér felidézte: két-három évvel azután, hogy Déván beindult a Szent Ferenc Alapítvány, és eloszlott a „kezdeti lila köd”, a kezdeti lelkesedés, a kollégák pedig elmentek nyári szabadságra, egyedül maradt a szekérderéknyi gyerekkel. A vasárnapi mise után a gyerekek ebédelni szerettek volna, és Csaba testvér elkezdett főzni – nem kell megijedni, tette hozzá, csak konzervet nyitott. Aztán elmentek a gyerekek focizni, de ő úgy érezte magát, mint „egy ló, amit lefogtak ponyvával”: feszült volt, ideges, sok intéznivalója volt mint ifjúsági lelkésznek, de ott voltak a gyerekek... Bement a templomba, elővette a Szentírást, és pont annál a résznél nyílt ki, ami arról szól, hogy a Szűzanya elment a jeruzsálemi templomba, és ott találkozott az agg Simeonnal meg Anna prófétanővel, és elmondták: „Bizony, nem kis dolog, amire vállalkozol, hét tőr fogja átjárni a szívedet.” Ennek ellenére a Szűzanya odament Józseffel az oltárhoz, és két gerlefiókát adtak ajándékba Istennek azért, mert rájuk bízta az ő drága Szent Fiát.

„Próbáltam magam elé képzelni, ahogy a Szűzanya azt mondja: »Nézd, mi egyszerű, falusi emberek vagyunk, szegénységünkből ennyire tellett. Hoztunk volna neked nagyobb ajándékot is, de ezt a két kis gerlefiókát tudtuk hozni. Fogadd szeretettel a hálánkat, amiért ránk bíztad a te drága Fiadat.«

Emlékszem, hogy ott megértettem valami nagyon fontosat – mondta Böjte Csaba. – Hogy nekem sem veszekednem kell azért, mert ilyen feladatot bízott rám az Úr, hanem örvendenem kell neki. Kihoztam a sekrestyéből két gyertyát, meggyújtottam őket, és elmondtam az én Uramnak, Istenemnek: »Nézd, egyszerű vidéki pap vagyok, nincsen vagyonom, de hoztam két gyertyát, azért, mert jónak láttad ezeket az árva gyerekeket rám bízni.«

Fölmentem az irodába, megírtam a lemondásomat az ifjúsági lelkészi posztról, kihátráltam a rendi vezetőségből is, és az árva gyerekek gondozására szántam az életemet. Miért? Mert a Szentírás által az Úr nekem ezt mondta” – emlékezett vissza Csaba testvér.

Forrás, fotó és videó: Magnificat.ro

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria