A szó, amely lezárja az imáinkat

Nézőpont – 2020. február 21., péntek | 20:11

Az Aleteia katolikus portál Jacques Gauthier lelkiségi szerző gondolatait idézi az „ámen” szóról.

Ámen! Hogy megízleljük ennek a szónak a rejtett értelmét, a látszat mögé kell tekintenünk, és lepárolni a jelentését. Az ámen a héber mn gyökből származik, ami stabilitást, megbízhatóságot, igazságot jelent. Amikor kimondjuk az áment, egy imát vagy egy szöveget a magunkévá teszünk. Kimutatjuk, hogy megbízunk a másikban: „Igen, amit most hallottunk, az megbízható, ezért mondunk rá áment, igent.” A héber terminusnak van egy interperszonális jellege. Amikor Istenhez imádkozunk, és lezárjuk az imát egy ámennel, azzal kifejezzük: Rá hagyatkozunk, Benne bízunk – az egyetlen igaz Istenben (Iz 65,16). „Áldott legyen az Isten mindörökké! Úgy legyen [Ámen]! Úgy legyen! [Ámen]! (Zsolt 88,53).

Krisztus, aki arámi nyelven beszélt, gyakran használta ezt a szót; János evangéliuma több példával is szolgál. Jézus gyakran kezdte beszédeit így: „Ámen, ámen, mondom nektek…” (például Jn 10,1) – amit gyakran „valóban”-nak (a magyar nyelvű Szentírás-fordítások „bizony”-nak – a szerk.) fordítanak. Az Újszövetség úgy hivatkozik Jézusra mint az igaz tanúra, „az Ámenre” (Jel 3,14). „Mert ahány ígérete csak van Istennek, mind »igen« lett őbenne. Ezért az »ámen« is általa hangzik fel tőlünk Isten dicsőségére” (2Kor 1,20).

Áment mondunk Istennek, ha bizalmunkat Krisztusba helyezzük, és hisszük, amit mond: „Ha valaki szeret engem, megtartja szavamat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála” (Jn 14,23). A Jézus szavaiban való hit életre kelt azáltal, hogy ragaszkodtak a megszülető egyház tanításához; az apostoli hitvallás és a Jelenések könyve is ámennel végződik.

Ámennel zárjuk az imáinkat, hogy kifejezzük: egyetértünk annak tartalmával. Amikor magunkhoz vesszük Krisztus Testét, ámennel válaszolunk a pap szavaira. Ragaszkodunk a Testéhez, ami az Egyház, mert ragaszkodunk Krisztushoz. Nemcsak egy kívánság hangzik el, mint amikor azt mondjuk: „úgy legyen”, hanem megerősítjük Krisztussal kötött szövetségünket, aki felajánlja magát kenyér formájában.

Mintha azt mondanánk: „Valóban, ámen! Hiszünk Krisztusban és ragaszkodunk hozzá teljes szívünkből.” Így mi magunk is ámenné válunk a Fiúban, aki él és uralkodik az Atyával és a Szentlélekkel, mindörökkön örökké. Ámen.

Jézus ajkán „bizony” értelemben fordul elő az „ámen” szó – tudjuk meg a katolikus lexikonból. –  Jézus az egyetlen, aki szavait ámennel vezette be, a rabbinista irodalomban ez nem ismert. Ezzel isteni tekintélye súlyával kezeskedett szavainak igazságáért. Egy 3. századi töredék szerint: „Miközben mi ünnepeljük az Atyát és a Fiút és a Szentlelket, az egész teremtés így válaszol énekünkre: Amen, amen!” A liturgiában az ámennel a nép megerősíti, hogy amit a celebráns tesz és mond, azt az egész nép nevében teszi. Szent Ágoston szerint az „ámen” aláírás-értékű.

Forrás: Aleteia.org

Fotó: Pexels.com

Magyar Kurír
(vn)

Kapcsolódó fotógaléria