A volt ukrajnai jezsuita elöljáró szerint Putyin számolja fel az orosz ortodox egyházat Ukrajnában

1996 és 2002 között David Nazar volt az angol nyelvű kanadai jezsuita rendtartomány provinciálisa, majd 2002-től 2015-ig, politikai szempontból zűrzavaros időkben az ukrajnai jezsuiták tartományfőnökeként szolgált, s amellett a Jezsuita Menekültszolgálat tevékenységében is részt vett. 2015-ben nevezte ki Ferenc pápa a római Pápai Keleti Intézet rektorának.

Az interjú során David Nazar beszélt többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök eddigi ukrajnai beavatkozásairól, Kirill pátriárka és az orosz ortodox egyház szerepéről a konfliktusban, valamint Ferenc pápa március 16-i virtuális találkozójáról Kirill pátriárkával.

A római Keleti Intézet rektoraként Nazar atya közelről követte az oroszországi eseményeket, ahol tizenöt alkalommal járt, illetve az ukrajnai történéseket is. Maga a Pápai Keleti Intézet az 1917-es orosz forradalom után jött létre a keleti – katolikus és ortodox – egyházakat szolgáló intézményként, különös tekintettel Oroszországra. Az ukrajnai egyházak számos diákot küldtek a római felsőoktatási intézménybe, különösen 1991, a Szovjetunió összeomlása után; napjainkban is az ukrán hallgatók képezik az egyik legnagyobb számú csoportot.

David Nazar elmondta, Putyin „régóta, sokféleképpen avatkozott bele Ukrajna életébe; mindent igyekezett elnyomni, aminek függetlenségíze volt, durva kereskedelmi taktikázással és egyebekkel. Például amikor azt látta, hogy Ukrajna szeretne integrálódni az európai gazdaságba, hirtelen megtiltotta az ukrán tej- és sajttermékek bevitelét Oroszországba, mint például 2004–2005-ben”; az elmúlt években pedig kibertámadásokhoz is folyamodott.

Putyin célja mindig is az volt, „hogy Ukrajnát térdre kényszerítse”.

Nem kell értelmezni Putyin cselekedeteit – mondta Nazar atya –, elég idézni, amiket mondott, például: „Nem értem, miért akarnak az ukránok ukránul beszélni, amikor beszélhetnek oroszul is!” Mindig is arra törekedett, hogy tagadja az ukrán identitást és nyelvet, „azzal kisebbíti Ukrajnát, hogy »a kis Oroszországnak« nevezi” – magyarázta a rektor.

A nyugati vezetők, akik a kereskedelem miatt aggódtak, mindig a legjobbat feltételezték Putyinról, míg a kelet-európai vezetők többsége tisztában volt az ideológiájával, és nem bízott meg benne”

– fejtegette David Nazar. Putyin döntését az opportunizmusnak tulajdonítja; úgy érezte, rosszul mennek a dolgok Oroszország és 140 millió lakosa számára, és tennie kell valamit. Putyin szerinte gyűlöli Nyugat-Ukrajnát, azért is, mert szoros kapcsolatokat ápolnak Európával, és azt gondolta, sikeres lesz az invázió, hisz a Donbász régió domináns nyelve az orosz. A jezsuita szerzetes szerint Putyin azt gondolta, „ha már ott leszünk, majd akarnak minket”. Azonban rosszul kalkulált, mert az emberek ukrán identitással rendelkeznek, és inkább meghalnak, mint hogy megint orosz uralom alatt kelljen élniük.

Az áldozatok, a pusztítás, a humanitárius krízis ellenére Kirill pátriárka és az orosz ortodox egyház nem ítélte el az agressziót, és nem szólított fel tűzszünetre. David Nazar újságírói kérdésre elmondta, ő részvétet érez az orosz ortodox egyház iránt, „mert – mind minden más Oroszországban – ők is ki vannak szolgáltatva a kormány kénye-kedvének. Hogy érthető legyen, azt szoktam mondani:

ha Putyin kijelent valamit kedden, az orosz pátriárkának ugyanazt kell mondania szerdán, csak Istent is bele kell szőnie a mondatba”.

Mivel az orosz ortodox egyház Putyinhoz hasonlóan egész Ukrajnára jogot formál, nem tud vele a többi ukrajnai egyház gyümölcsöző párbeszédet folytatni: „Olyan jogosultságokat hisz magáénak, amivel soha nem rendelkezett. Sőt, Putyin a jelen invázióra érvként szokta azt is említeni, hogy Ukrajna el akarta pusztítani az orosz egyházat Ukrajnában. Ironikus, de

éppen Putyin maga az invázióval pusztítja el az orosz ortodox egyházat Ukrajnában.”

„Az igazság az, hogy Putyin kalandorpolitikája miatt az orosz ortodox egyház sok egyházközséget elveszített Ukrajnában” – tette hozzá a jezsuita pap.

A Moszkvai Patriarkátus békefelhívásai Nazar atya szerint valójában az orosz fennhatóság elfogadására való felhívások. Az ilyen felhívásokat a Majdan téri események idején sem fogadták el, a Krím annexiója után pedig végképp nem. „Valójában a Moszkvai Patriarkátus sok ukrajnai egyházközsége elhagyta az orosz ortodox kommuniót, és a kijevihez csatlakozott, mert

az emberek identitása ukrán, nem orosz.”

Bartholomaiosz pátriárka a logikus teológiai és a helyes döntést hozta meg szerinte, amikor hivatalosan elismerte az ukrán ortodox egyházat, és autokefalitást adott neki 2019-ben. Sok ukrán hagyta el akkor az orosz ortodox egyházat, és ezáltal csökkent az orosz befolyás az országban. A mostani invázió az első alkalom, hogy az ukrajnai orosz ortodox egyház vezetői határozottan kifejezték, nem értenek egyet a moszkvai pátriárkával, és elítélték a semmivel nem igazolható orosz agressziót.

David Nazar értesülései szerint az orosz ortodox egyház mintegy 46 százaléka az egyház ukrajnai része; ráadásul az ukránok jóval nagyobb számban járnak templomba, míg Moszkvában csak a magukat ortodoxnak mondók 2 százaléka – „aminek az oka részben az orosz ortodox egyház hiteltelensége, ami Dosztojevszkij koráig megy vissza”, mindig is túlságosan összefonódott az államhatalommal.

A beszélgetés utolsó harmadában David Nazar Ferenc pápa és Kirill pátriárka március 16-i virtuális találkozóját elemezte, melynek során 40 percen át, alaposan megvitatták az ukrajnai helyzetet. Az utána kiadott közleményekben kitűnt, hogy a patriarkátus soha nem használja a háború szót, míg a pápa többször is ezzel írta le a helyzetet.

Még ha szeretné is Kirill azt mondani, hogy »állítsuk meg a háborút Ukrajnában«, nem teheti Putyin engedélye nélkül. Putyin akár be is börtönözhetné, ha megtenné, az orosz ortodox papság egy része meg kiközösítené

– véli Nazar atya. – Kirill pátriárka azzal is kockázatokat vállal, hogy szóba áll a pápával, hiszen az orosz ortodox egyház mintegy 30 százaléka szerint a pápa az Antikrisztus. Első találkozásuknak is jó messze Oroszországtól kellett megesnie, különben óriási visszhangja lett volna az orosz egyházban, különösen a szerzetesek körében; az orosz média szerint így is sok kolostorban azóta nem említik meg Kirill nevét a liturgiában, „ami a legnagyobb sértés az ortodox egyházban”.

David Nazar szerint Kirill pátriárka azért is vállalta ezt a beszélgetést a katolikus egyházfővel, mert bízott Ferenc pápa barátságos hozzáállásában, bízott benne, hogy nem fogja őt valamilyen módon kínos helyzetbe hozni, vagy támadni.

A pápát illető kritikákkal szemben a jezsuita rektor úgy látja, Ferenc pápa ügyesen közelíti meg a kérdést, barátként lép fel, próbál közös nevezőt találni Kirillel, az evangéliummal összhangban, az ukrán nép szenvedését állítva a középpontba. Az együttműködés valamilyen formájára próbálta rávenni Kirillt a humanitárius válságban, mindezt jószándékúan és őszintén, nem helyezve nyomás alá a pátriárkát.

Nazar atya nem ellenzi az Ukrajnának való fegyverszállítmányokat, „hiszen enélkül hogyan tudnák megvédeni magukat?

Ha valaki idejön, hogy megölje a gyerekeimet, furcsa lenne, ha csak úgy állnék és néznék”.

A jezsuita pap nem gondolja, hogy a közeljövőben véget érne a háború, mert Putyin büszkesége nem engedi, hogy visszavonja a csapatokat. „Azonban már megtörtént ez egyszer Afganisztánban, és talán az a legjobb összehasonlítási alap a mostani helyzettel”.

A teljes beszélgetés angol nyelven ITT olvasható.

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás: America Magazine

Fotó: Orientale.it; Vatican News

Magyar Kurír