Az Eucharisztia ünneplése 133.

Nézőpont – 2022. július 31., vasárnap | 12:00

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

Karjával erőt cselekedett, szétszórta a szívük gondolkodásában kevélyeket – Isten irgalmasságának művei már megmutatkoznak, pontosabban a prófétai ígéretek beteljesedése már kezdetét vette a születendő Gyermekben: „Az Úr az én erőm és dicsőségem, ő lett az én szabadítóm. Ujjongás és diadal szava hangzik az igazak sátraiban: »Az Úr jobbja győzelmet szerzett, az Úr jobbja fölmagasztalt engem, az Úr jobbja győzelmet szerzett!« Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit.” (Zsolt 118,14–17) Mária a méhében növekvő Gyermek nevében prófétál, és egyben feltárja előttünk személyének misztériumát: ő a szent és erős Isten. „Uram, Seregek Istene, ki hasonló hozzád? Hatalmas vagy, Uram, és hűséged övez téged (…) hatalmas karoddal szétszórtad ellenségeidet.” (Zsolt 89,9.11b; vö. Lk 1,32.35) Ugyanakkor az Úr erős karja egyben a pásztor karja is: „Íme, az Úristen hatalommal jön, és karja uralkodik; íme, fizetsége vele van, és szerzeménye a színe előtt. Mint pásztor, legelteti nyáját, karjával összegyűjti a bárányokat és ölébe veszi, az anyajuhokat gondosan vezeti.” (Iz 40,10–11)

Az Úr karja megakadályozza a gőgösök arroganciáját: „aki széttépi a ravaszok fondorkodását, hogy kezük ne vihesse véghez, amit kezdtek” (Jób 5,12). Más a kevélyek szívének gondolata, mint az Istenszülő gondolatai: „Íme, sokak romlására és feltámadására lesz ő Izraelben; jel lesz, melynek ellene mondanak – és a te lelkedet tőr járja át –, hogy nyilvánosságra jussanak sok szív gondolatai.” (Lk 2,34–35; vö. 2,19.51) A kevélyek gőgje az istenfélők ellentétpárja a hálaénekben. A kevélyek gőgje az isteni szeretettel és cselekvéssel szembeni erőszakos fellépés.

A Boldogságos Szűz már most meghirdeti, és mintegy sietteti a születés, a megváltás és a feltámadás misztériumát, Izajás régmúltban elhangzott szavaira utalva: „Ébredj, ébredj, öltözz erőbe, az Úrnak karja! Ébredj, mint a hajdankor napjaiban, a régmúlt nemzedékek idején!” (Iz 51,9ab)

A názáreti leány élő frigyládaként hordozója Isten Erejének: „Valahányszor pedig felemelték a ládát, ezt mondta Mózes: »Kelj fel, Uram, hadd széledjenek szét ellenségeid, s hadd futamodjanak meg színed elől, akik gyűlölnek téged.«” (Szám 10,35; vö. Zsolt 68,2; 89,11; Péld 3,34)

Mindaz, amiről a Szent Szűz énekel, hamarosan visszacseng Zakariás ajkain (vö. Lk 1,68.71.74). 

Kép: Fra Angelico: Mária és Erzsébet találkozása (1433–34)

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria