Az Eucharisztia ünneplése 75.

Az úrnapi körmenet soron következő himnusza feltehetően a IX. századból származó Aeterne rex altissime (Örök, fölséges király). Az ismeretlen szerző himnuszát Orbais-i Gottschalk is idézi. A középkor folyamán egyaránt énekelték a bencés, a ciszter és a domonkos rítusokban. A himnusz kezdősora három liturgikus költemény bevezetője; ezek közül az Urunk mennybemenetelének ünnepére írt szöveg a legismertebb. Az ünnep himnuszának két formája van: a rövidebb, nyolc versszakos, amely humanista jellegű változtatásokkal bekerült az 1632-es Breviarium Romanumba, és a hosszabb, amely a mozarab liturgikus hagyományban maradt fenn. A nyolc versszakos himnuszt az 1949-es Antiphonale Romanum az ünnep és az azt követő köznapok matutinum imaórájához kapcsolta, így vette át a II. vatikáni zsinat liturgikus reformja nyomán szerkesztett Az imaórák liturgiája az ünnep olvasmányos imaórájába. Ez utóbbi szövege nem mindenben egyezik a Breviarium Romanumban található szöveggel, mivel a liturgikus reform nyomán a szerkesztők visszatértek a legkorábbi ismert változathoz. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy a mozarab liturgikus hagyományban a himnusznak további négy versszaka van – ez tehát a hosszabb változat. Ahogyan már említettük, a himnusznak a XIII. századból származó harmadik változatát éneklik Párizsban az Úr töviskoszorújának tiszteletére (hamvazószerda utáni péntek). Michael Hermesdorff Graduale-kiadásában az úrnapi körmenet negyedik stációjához vezető úton azonban nem ezt, hanem a Iesu dulcis memoria kezdetű himnuszt énekelték. Az 1908-as, és ennek nyomán az 1972-es Graduale Romanum az Aeterne rex altissime kezdetű himnuszt közli, és így tesz a Harmat–Werner féle Cantus Cantorum is (1958). A himnusznak két dallama ismert, egy IV. és egy VIII. módusú, valamint ezek variánsai. Feldolgozásai közül leginkább John Sheppard (1515 körül–1558 december) műve ismert. A himnusz a mennybe emelkedett Jézus Krisztus győzelméről énekel, amellyel diadalt adott a kegyelemnek, és aki előtt hódolattal leborul minden teremtmény a világon.

Kép: Giotto di Bondone: Krisztus mennybemenetele (1304–06)

Magyar Kurír