Az eucharisztikus kongresszus nagy magyar cserkészmegmozdulás lesz

– Önkéntesként lesznek jelen a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. Úgy vettem észre, hogy ez a típusú szerepvállalás az Önök számára inkább életforma, mint egyszeri alkalom.

– A cserkészek számára kiemelt érték az önkéntes munka. A mozgalmi tevékenységünk alapja is ez, hiszen minden vezető önkéntesen szolgál. A szolgálat mint evangéliumi érték szintén alappillére a munkánknak. A mozgalom önkéntes működése világszinten azt jelenti, hogy adott egy 63 millió aktív tagot számláló szervezet, amelynek van elnöke és világbizottsága. A testület tagjai rendszeresen üléseznek, dolgoznak, és mindezt munka mellett teszik. A kerületek élén elnökségek, a csapatok élén csapatparancsnokok, a rajok élén rajparancsnokok, az őrsök élén őrsvezetők állnak, akik valamennyien teljesen önkéntesen végzik a feladataikat. Számunkra élmény, amikor közösen dolgozunk, amikor segíthetünk másoknak. Nagyon gyakran úgy érezzük, mi többet kapunk ezzel, mint amennyit beleteszünk.

– A cserkészek kongresszusi regisztrációjának első szakasza már lezárult. Lesz még alkalom a jelentkezésre?

– Másfél hónap alatt eddig több mint háromszázan jelentkeztek, aminek nagyon örülünk. Ugyanakkor biztos, hogy nagyon sok helyre nem jutott még el a NEK-en való részvétel lehetőségének a híre, hiszen a felhívásunk a világ minden táján élő, több mint 16 ezer magyar cserkészhez szól. Kárpát-medence-szerte már sokan jelentkeztek eddig is. Közel százan regisztráltak a határon túlról, Erdélyből, a Vajdaságból, Kárpátaljáról, Felvidékről. Külön szépsége ennek a találkozásnak, hogy egy kicsit nemzetegyesítő, összmagyar program is lesz.

– Van tapasztalatuk egy ekkora csapat megszervezésében?

– Az 1938-as eucharisztikus világkongresszusról is van a szervezetnek tapasztalata. Azóta sokat változott a világ, a cserkészek felkészültsége viszont keveset. Azok a szabályok, mechanizmusok, amiket minden cserkész ismer és álmából felkeltve is tud, itt is működni fognak.

– 1938-ban ötezer cserkész volt jelen a budapesti kongresszuson. Milyen célokat tűztek maguk elé az idei világeseményen való részvétel tekintetében?

– Számunkra nem a létszám a siker elsődleges fokmérője, de persze ez is fontos. A két világháború között óriási ifjúsági mozgalomnak számított a cserkészet, az ország minden táján jelen volt. Sok helyen hiánypótló szerepet töltött be az ifjúságnevelésben. Amikor 1989-ben újraindulhatott a cserkészet, egy a szocializmus évtizedeinek minden sebét magán viselő országban kezdtük el a munkát, és ez némiképp kihat a mára is. Napjainkban jóval nehezebb vallásos szervezetként működni, mint annak idején. Ugyanakkor örömteli, hogy a növekedés folyamatos. A legfrissebb adatok szerint Magyarország területén idén átléptük a 13 ezer fős létszámot, más országokban pedig összesen több mint háromezren cserkészkednek. A szórványban sok helyen ez a magyarság megmaradásának egyik záloga. A lehetőségeink ma korlátozottabbak, mint 1938-ban voltak, de a NEK a Magyar Cserkészszövetség központi ügye. Az elnökségünk a határon túli szövetségekkel együtt egységesen melléállt. Ehhez még hozzáteszem, hogy jelenleg egy református lelkész az országos elnökünk. Mindent egybevetve a NEK nemcsak a Magyar Katolikus Egyház, hanem egyúttal a magyar cserkészet legnagyobb eseménye is lesz az idei évben. Minden cserkészt arra bátorítunk, hogy jöjjön el, még akkor is, ha nem tud önkéntesnek jelentkezni.

– Rendkívül fontos Önöknél az ökumené.

– A cserkészet jellemzően vallásos, önkéntes, politikamentes ifjúsági nevelőmozgalom. Az erkölcsi alap, amire építkezik, alapvetően keresztény szellemiségű. Éppen ezért képes a mozgalom szerte a világon akár más vallású embereket is befogadni. Meggyőződésem, hogy csak a krisztusi gondolatok mentén tudjuk megélni a testvériségünket még a más vallású cserkésztestvéreinkkel is. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy Magyarországon a kezdetek kezdetétől figyeltek a különböző felekezetek igényeire. Mivel a katolikusok mellett jelentős létszámúak a protestáns felekezetek is, ezért nem vonták egybe a csapatokat, hanem többnyire homogén református, evangélikus, illetve katolikus csapatok jöttek létre. A háború előtt volt zsidó cserkészcsapat, most pedig adventista és metodista csapattal büszkélkedhetünk. Csapatonként alapvetően egységes a felekezet, hogy a fiatalok jobban meg tudják élni a hitüket, de minden cserkészcsapatban nagyon szívesen fogadunk más felekezetűeket is. Egyébként pedig nagyon sok a közös programunk. De ezeken is igyekszünk nem összemosni a dolgokat, van külön mise, külön istentisztelet. Ám tudjuk, sokkal több dolog köt össze minket, mint amennyi szétválaszt.

Forrás: NEK Titkársága

Fotó: Bodnár Patrícia

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2020. március 15-i számában jelent meg.